A NASA kutatóit is megihlethette a marsi körülmények közötti növénytermesztés gondolata, melyet a Mentőexpedíció című Matt Damon-filmben is láthattunk. A kutatók egyben arra is kíváncsiak, hogy a Földön milyen körülményeket visel el a növény.
A NASA a perui nemzetközi burgonyaközponttal (CIP) együtt folytatott kísérletben azt kutatta, hogy lehet-e marsi körülmények között burgonyát termeszteni. Laboratóriumban hozzák létre a marsi légkört, a vetéshez a vörös bolygón talált anyaghoz igen hasonló közeget, a Pampas de La Joya-sivatag talaját használják – tudósított az abc.net.
Nemcsak azt tesztelik, vajon a jövőbeli emberi kolóniák képesek lesznek-e saját növényeik marsi termesztésére, hanem azt is, hogy lehet élelmet termelni zord földi viszonyok között. "Hogy lehetne jobban tanulmányozni a klímaváltozást, mint ha a kétmilliárd éve halott bolygón próbálkozunk növényültetéssel? Ha a Mars extrém viszonyai között képesek vagyunk erre, földi életeket is menthetünk" – vélte Joel Ranck, a CIP munkatársa.
A kísérlettel fel szeretnék hívni a figyelmet a krumpli alkalmazkodóképességére, valamint további növénytermesztési kutatásokat és kísérleteket szeretnének végezni a Föld kietlen vidékein, ahol alultápláltság és szegénység uralkodik. A Mars légkörének majdnem 95 százaléka szén-dioxid, ez jót tehet a burgonyának, amelynek hozama kétszerese-négyszerese is lehet az átlagos földi körülmények között termesztett gumóénak.
A CIP szerint a burgonya kitűnő C-vitamin forrás, hacsak nem sütik ki olajban, de magas a vas- és cinktartalma is, vagyis olyan mikrotápanyagokat tartalmaz, amelyekben hiányt szenved a Föld sok alultáplált népcsoportja.
