Alig látni, mégis durván elborította a Rajnát a műanyag szenny
A Rajna a világ egyik olyan folyója, amely a leginkább fertőzött műanyagrészecskékkel – állapították meg svájci tudósok. A szabad szemmel nem mindig látható szennyeződés egyebek mellett azért veszélyes, mert egyes élőlényekben már kimutatható a műanyag. A Rajnából ráadásul évente több tonna műanyag kerül az Atlanti-óceánba.
Különösen sok mikrorészecske található a folyó Ruhr-vidéki szakaszán. A világ vizeiben itt mérték a mikroméretű műanyag koncentrációjának legmagasabb értékét. A bázeli Rajna-kanyarban a fertőzöttség szintje még a Genfi-tó értéke alatt van, a Ruhr-vidéken azonban már tízszer nagyobb annál – mondta Patricia Holm, a Bázeli Egyetem szakértője a Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A világ szinte minden vizében megtalálhatóak a 0,3-5 milliméter közötti részecskék, a világtengerekben pedig a műanyag szemétből álló óriási úszó szigetek okoznak problémát.
Az apró részecskék a műanyag-előállítás melléktermékeként, a tisztító és egyéb szerekben granulátumként jelennek meg, illetve a nagyobb műanyagdarabok felaprózódásával kerülnek a környezetbe. A vízen lebegő szemétszigetek valóban csúnyák, de a kutatókat jobban aggasztják az apró részecskék, hiszen minél kisebbek azok, annál könnyebben veszik fel őket az élőlények – írja online kiadásában a Die Welt című német lap.
A férgekben, csigákban, kagylókban, vízibolhákban és kagylórákokban már kimutatható a felvett műanyag. A fizikai hatás mellett a műanyag veszélye, hogy a részecskék káros anyagokat tartalmaznak, amelyek koncentrálódhatnak. Az elemzések szerint a műanyagrészecskékben a károsanyag-koncentráció százezerszer nagyobb lehet, mint a környezetükben.
A Rajna az első nagy folyam, amelyet ebből a szempontból vizsgáltak, eddig csak óceánokat, tengereket és kisebb folyókat kutattak. A szakértők a folyó torkolatáig tizenegy helyszínen összesen 31 mintát vettek a Rajna vízének felszínéről.
A legmagasabb értéket, négyzetkilométerenként 3,9 millió részecskét Reesben, 15 kilométerre a holland határtól mérték.
Becslések szerint a Rajna naponta 191 millió részecskét szállít az Atlanti-óceánba, ami évente tíz tonnát tesz ki.
A szakértők nem tértek ki arra, honnan származik a műanyag. Ilyen kis méret esetében különösen nehéz megállapítani az eredetét – mondta Thomas Mani, a tanulmány társszerzője.
Mivel egyetlen vállalat sem ismerné be önként, hogy tőle származik a szemét, a szakértőkre detektívmunka is vár. A környezetvédelmi hatóságok már jelezték, hogy felkeltette érdeklődésüket a tanulmány. Az világos, hogy a vizek szennyezését elsősorban a forrásnál lehet megállítani. A későbbi szűrés költséges és a nagy mértékre való tekintettel alig kivitelezhető lenne – véli Thomas Mani.
A Rajna valós értékei ugyanakkor jóval a most mértek felett lehetnek, hiszen a mélyebb rétegeket és az üledéket nem vizsgálták.