Instant tudomány MTI 2015. október. 09. 10:51

Lenyűgöző fotót készített a Pluto mellett elhaladó űrszonda

Kék az ég azon a fotón, amelyet a Pluto mellett elhaladó New Horizons űrszonda a múlt héten küldött a Földre és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) csütörtökön tett közzé.

A bolygó atmoszférájának részecskéi valójában vörösek és szürkék a tudósok szerint, ám az sokkal inkább izgalomba hozta őket, hogy a Naprendszer távoli, külső részén, a Kuiper-övnek nevezett zónában keringő Pluto részecskéi kék fényt szórnak.

"Ki gondolta volna, hogy kék eget találunk a Kuiper-övben? Lenyűgöző!" – idézte a NASA csütörtöki közleménye Alan Sternt, a New Horizons vezető tudósát. A kék árnyalat abban lesz a tudósok segítségére, hogy megfejtsék a Plutót körülvevő párarészecskék összetételét és méretét. A planétát állandóan uraló alkonyati sötétség a Naptól való 5,8 milliárd kilométeres távolságának számlájára írható.

AFP / NASA / JHUAPL / SwRI

A magasan a Plútó fölött elhelyezkedő páraréteg a Szaturnusz Titán nevű holdja körül észlelt jelenséghez hasonlítható, és a molekulák közötti interakció eredménye.

Szintén csütörtökön tették közzé azt, hogy a kutatók számos jégfoltot fedeztek fel a Pluto felszínén. Különösnek tartják, hogy a vízjég vörösnek tűnik.

A New Horizons, amely először vette közelről szemügyre a Plutót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként. Kilenc évig tartó útjának nagy részét hibernációban töltötte, januárban ébresztették fel a NASA tudósai, és akkor látott hozzá a tudományos adatok gyűjtéséhez.

Az űrszonda idén júliusban másodpercenként 14 kilométeres sebességre gyorsulva száguldott el a Pluto mellett. Az űrszondát ekkor 12,5 ezer kilométer választotta el a törpebolygótól, részletgazdag fotókat készített róla, hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat a Plutóról és holdjairól.

hvg360 Tiszai Balázs 2024. december. 16. 06:30

Sötétszélcsend – mi a valódi oka, hogy Magyarországon volt Európa-szerte a legmagasabb a tőzsdei áramár?

Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.