Ha szétesik a Larsen-B utolsó épségben fennmaradt nagy szakasza, akkor felgyorsul a gleccserek mozgása az óceán felé, amelyet eddig a selfjég, azaz a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg "fékezett meg".
Néhány éven belül széteshet az egyik legmasszívabb antarktiszi selfjég, a Larsen-B utolsó épségben fennmaradt nagy szakasza a NASA kutatói szerint, akik tanulmányukat az Earth and Planetary Science Letters című szakfolyóiratban publikálták. A selfjég a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg. Az Antarktiszon több tucat selfjég található, amelyek közül a legnagyobbnak a mérete Franciaország területével vetekszik.
A kutatók légi felvételek és radarvizsgálatok alapján elemezték a nyugat-antarktiszi Graham-föld nyugati szélén lévő Larsen-B selfjég maradványainak állapotát. A körülbelül tízezer éve képződött jégtömeg 2002-ben gyakorlatilag 2 nap alatt esett szét, maradványai 1600 négyzetkilométeres területet borítanak be.
Mint Ala Khazendar, a tanulmány első szerzője elmondta, a selfjég határvonalán kialakult hasadék egyre szélesedik és a Larsen-B körülbelül öt év múlva "letörik". Amennyiben ez megtörténik, felgyorsul a gleccserek mozgása az óceán felé, amelyet eddig a selfjég "fékezett meg". A tengerbe beömlő hatalmas jégtömeg hozzájárul az óceánok vízszintemelkedéséhez.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a selfjég két fő gleccsere, a Leppard és a Flask vastagsága 20-22 méterrel csökkent, és zsugorodásuk üteme felgyorsult a Larsen-B 2002-es részleges összeomlása óta.