A szakember szerint a rétegvulkán sok száz évig szunnyadt azelőtt, hogy 1815. április 5-én, a sötétedés utáni órákban megkezdte több napig tartó tombolását. Az első kitörés robaját még a vulkántól 1200 kilométerre fekvő Batáviában, a mai Jakartában is észlelték. A robbanásokat az ottani brit kormányzó ágyúdörgésnek vélte, még egy hadihajót is kiküldtek a kikötőből a feltételezett kalózok ellen.

A tudósok rekonstrukciói szerint az első kitörés több tucat kilométer magas hamufelhővel és hamu- vagy horzsakőhullással járt, ezek a folyamatok általában nem jelentenek közvetlen veszélyt a környezetre és az emberi életre.

Azt nem tudni, hogy a Tambora esetében okozott-e kárt ez az első kitörés. A nyomokat teljesen eltüntette ugyanis a napokkal később bekövetkezett újabb kitörés, amely már a környék összes települését elpusztította.

Karátson Dávid elmondta: a vulkáni rétegek elemzéséből az derül ki, hogy a következő napokban csupán kisebb vulkáni tevékenység volt észlelhető. Április 10-én este azonban újabb, "kataklizmaszerű" kitörés történt.

A tudósok szerint ekkor több mint negyven kilométer magas hamufelhő szökött fel az égbe, miközben az addig 4300 méter magas vulkánhegy felső része is beszakadt a hatalmas robbanás következtében. A hamufelhő magasságára egyébként nem szemtanúk beszámolóiból lehet következtetni, hanem egyebek mellett abból, hogy milyen távolságban és milyen vastagon szóródott szét a hamuanyag a vulkán körül.

A hatalmas hamufelhő egyes részei nemsokára összeomlottak, izzó gáz- és hamufelhők borították be a környéket.

A vulkáni robbanásossági index nyolcas skáláján hetesre értékelt kitörés súlyos következményekkel járt az időjárásra is: először többnapos sötétség ült a környékre, majd a szokatlanul hideg idő miatt nem érett be idejében a termés, járványok és éhínség tizedelte az ott élőket. Egy év alatt 70 ezer ember halhatott meg az indonéz szigetvilágban a természeti következmények miatt.

Karátson Dávid elmondta, hogy a nagy vulkánkitörések gyakran hosszabb távú éghajlatváltozással járnak, és nem történt ez másképpen a Tambora esetében sem: a Föld átlaghőmérséklete körülbelül fél fokkal csökkent a légkörbe jutó vulkáni anyagok miatt.

"Bármikor előfordulhatnak hasonlóan erőteljes vulkánkitörések" – jegyezte meg Karátson Dávid. Az elmúlt évtizedekben két nagy vulkánkitörés is történt, 1982-ben a mexikói El Chichon, 1991-ben pedig a Fülöp-szigeteki Pinatubo VEI skálán hatos erősségű kitörése említhető egy lapon a Tamboráéval.

A vulkanológus azonban hozzátette: nem feltétlenül a legnagyobb vulkánkitörések azok, amelyek a legtöbb életet követelhetik. Példaként említette az olaszországi Vezúvot, amelynek egy esetleges robbanásos kitörése súlyos következményekkel járhat a közeli Nápoly és környéke lakosságára nézve, még úgy is, ha a mai eszközöknek köszönhetően egy-egy nagyobb kitörést hetekre előre lehet jelezni.