Instant tudomány MTI 2015. április. 01. 13:27

Az évszázad legrövidebb teljes holdfogyatkozása lesz szombaton

A teljes holdfogyatkozáskor sem sötétül el teljesen az égitest, hanem fénye narancsvörösre változik, mivel a Föld légkörén átszűrődő fény halvány derengést teremt. A mindössze 3 és fél perces holdfogyatkozást Magyarországon csak internetről lehet majd követni, mert innen nem lesz látható.

Az évszázad legrövidebb teljes holdfogyatkozása lesz szombaton, április 4-én, amely alig 5 percig tart majd. Az esemény Európából nem lesz látható.

A holdfogyatkozás során égi kísérőnk részben, vagy teljesen a Föld árnyékába (umbrájába) kerül. A csillagászati jelenség akkor figyelhető meg, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül és bolygónk árnyéka, vagy félárnyéka a Holdra vetül.

A teljes holdfogyatkozáskor sem sötétül el teljesen az égitest, hanem fénye narancsvörösre változik, mivel a Föld légkörén átszűrődő fény halvány derengést teremt. Részleges holdfogyatkozáskor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.  

AFP / Joe Klamar

A szombati csillagászati jelenség a 2014-2015-ös tetrád, vagyis négy egymást követő teljes holdfogyatkozás harmadik "felvonása". Az első holdfogyatkozásra tavaly április 15-én került sor, a másodikra október 8-án, a sorozat utolsó eseménye pedig szeptember 28-án következik be - olvasható a NASA honlapján, valamint a Space.com hírportálon.

A holdfogyatkozás totális szakasza mindössze 4 perc 43 másodpercig tart, a jelenség egész időtartama 3 óra 29 perc lesz. Észak-Amerika és Dél-Amerika nyugati részén a csillagászati jelenség kezdeti szakaszát figyelhetik meg napkelte előtt, míg Indiában, Kína nyugati vidékein, Oroszország ázsiai részén a finálét láthatják. Grönlandon, Izlandon, Európában, Afrikában és a Közel-Keleten a holdfogyatkozás nem lesz látható.

Magyarország területéről legutóbb 2011. december 10-én volt megfigyelhető holdfogyatkozás, legközelebb pedig ez év szeptember 28-án lesz látható a csillagászati jelenség. 

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.