2014. december. 10. 08:45 hvg.hu Utolsó frissítés: 2014. december. 10. 13:51 Instant tudomány

Cáfolták a nógrádi medvetámadás hírét, más állat ölt

Mégsem a Nógrád és Heves határán megtelepedett barnamedve ölt meg több juhot is Karancskeszinél – mondta a heol.hu Heves megyei híroldal szerint a Bükki Nemzeti Park szakembere.

Nem a Magyarországon megtelepedett barnamedve ölte meg azokat a juhokat, amelyeken a novemberi hírek szerint karmolás-, harapás- és fognyomokat is találtak a nógrádi Karancskeszinél – közölte a heol.hu szerint Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park természet-megőrzési osztályának zoológiai referense.

"A közelmúltban megjelent sorozatos információkkal ellentétben, bizonyított medve általi károkozás eddig nem történt. A karancskeszi 'medvetámadás' során elpusztult egyik juh teteme esetében, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának vizsgálata szerint a harapások mérete, jórészt felületes jellege, nagy száma és lokalizációja alapján azokat nagy valószínűséggel kutya okozhatta" – mondta a szakember.

Hozzátette, a helyszínen talált szőröket is vizsgálatnak vetették alá, de annak még nincs meg az eredménye. Mihelyst az meglesz, még a kutya fajtáját is tudják azonosítani.

A heol.hu szerint mostanra biztossá vált az, hogy hazánkban is megtelepedett az európai barnamedve. A szakemberek az eddig regisztrált nyomok és a helyi vadászok beszámolói alapján jutottak arra a megállapításra, hogy egy kifejlett állat él Heves és Nógrád megye határán.

Gombkötő Péter a medve elleni védekezéshez is adott pár tanácsot az állattartóknak, szerinte például a legalapvetőbb, a medve által okozott károk elleni védelmet nyújtó műszaki megoldás a megfelelő villanypásztorok alkalmazása.

Ezek legyenek a medve számára jól láthatók és legalább 5000-8000 voltos feszültség leadására legyenek képes. Kellő sűrűségűek, lehetőség szerint hat vezetékszálasak legyenek. A legfelső szál érje el a 120 centiméter magasságot. A medve elleni védekezés hatékonyságát növelheti a vezetőkre helyezett különböző, szagos csalik (például hal) használata. A legérzékenyebb testrészeket – orrot, nyelvet – érő áramütés hatékonyan tartja vissza a hívatlan vendéget.

Ha a kártételt a gazdálkodó mégsem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét, vagy rajtuk keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését. A kár bekövetkeztekor, a jogszabály adta keretek között, a gazdálkodó jogosult kártalanításra – tette hozzá a beszámoló.

Címkék