Idén lezárul az egyházi ingatlanok tulajdonrendezése.

A kormány döntött a Magyarországi Evangélikus Egyház által igényelt 38 ingatlan - köztük iskola és szeretetotthon - ügyéről. Ezzel a döntéssel - tették hozzá - lezárult a húsz éve tartó ingatlanrendezés, amely segítette az egyházak hitéleti tevékenységének megújulását, jelentősen hozzájárult az egyházi intézményrendszer újjászervezéséhez, és megteremtette az egyházak közfeladat-ellátásának alapjait.

Emlékeztettek arra, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 1991-ben a posztkommunista országok közül először Magyarországon született "szimbolikus fontosságú" jogszabály.

A törvény előírta az 1948. január 1. után kártalanítás nélkül államosított ingatlanok hitéleti és közfeladatot ellátó funkcióhoz kötött visszaadását, másrészt kártalanítást biztosított azokban az esetekben, amikor az egyház nem kérte vissza eredeti ingatlanát - jegyezték meg.

A törvény végrehajtása "váltakozó intenzitású" volt az elmúlt 20 évben, "a szocialista-szabad demokrata kormányzatok erősen lassították e folyamatot". 1999-ben, az első Orbán-kormány idején született meg a végleges egyházi ingatlanrendezési jegyzék, amely gyakorlatilag meghatározta az ingatlanrendezés menetét - hangsúlyozták.

Összesen több mint 8 ezer egyházi ingatlan sorsa rendeződött 1991 óta. Több "emblematikus" egyházi épület került vissza az egyházakhoz, egyebek mellett a Mátyás-templom, a Szent István-bazilika, a Budai Irgalmasrendi Kórház, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, a budapesti Piarista Gimnázium, a Lónyay Református Főgimnázium, a debreceni Református Tanítóképző Főiskola, az aszódi Evangélikus Gimnázium és a volt Zsidó Főgimnázium épülete.