Ingatlan ingatlanmenedzser.hu 2011. november. 10. 16:13

Jól dönt, aki jó termőföldet vesz

Az FHB termőföldindexe alapján 2011 első félévében nominálisan 4,8 százalékkal, reálértéken 1,6 százalékkal emelkedtek...

Az FHB termőföldindexe alapján 2011 első félévében nominálisan 4,8 százalékkal, reálértéken 1,6 százalékkal emelkedtek a magyarországi termőföldárak 2010 egészéhez képest - mondta Harmati László, az FHB Jelzálogbank üzleti vezérigazgatója.

Az FHB termőföldindex a 2010. évi 192,1 pontos értékről 2011 első félévében 201,3-ra emelkedett. A cég 2010 novemberében közölte először a termőföldindexet, amelyet 2010. második félévi és 2011. első félévi tranzakciós adatok alapján frissített.

A termőföldár növekedésének okai között említette a vezérigazgató, hogy a szabályozással tisztult a helyzet, a külföldiek földvásárlási moratóriumát az Európai Bizottság meghosszabbította, illetve kedvezően alakultak a mezőgazdasági hozamok. A termőföld megbízható befektetés, mert nemcsak az értéke növekszik stabilan, kiszámíthatóan, hanem ezen felül megbízható hozama is van.

Magyarország területének 83 százaléka, 7,8 millió hektár termőföld, ennek 60 százaléka művelés alatt van. A termőterület 50 százaléka szántóföld, 20 százaléka erdő. Jellemző a magyar termőföld-piacra a relatív limitált forgalom, a földterület állományának 2-3 százalékát teszi ki az éves tranzakció.

A föld tulajdonosi szerkezetére jellemző az elaprózottság, illetve az állami hangsúlyos jelenlét. Az államnak kiemelt szerepe van a föld a szabályozásánál, a tulajdonlásban, a vásárlásban, az értékesítésben, a földhasznosításban, a támogatás folyósításában - tette hozzá a vezérigazgató.

A Magyarországon megvalósult tranzakciók alapján 2011 első félévben a termőföld átlagára hektáronként 499 ezer forintra nőtt a 2010. évi 472 ezer forintról. A tendenciák között látszik, hogy szántóföld és az erdőterület ára növekszik leginkább.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.