Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kiépült uniós pénzből egy többek által indokolatlannak tartott, nádkoronasétánynak csúfolt tanösvény Örvényesen. Mellette új csónakkikötőt kotornak a parti füzes helyén, kicsit odébb pedig nagyszabású ingatlanfejlesztés körvonalazódik. A helyiek attól félnek, hogy a három fejlesztés összefügg, és az ingatlanos malmára hajtja a vizet. Ezt azonban a tanösvényt a turizmus élénkítése céljából fejlesztő önkormányzat és a mostani csónakkikötőjét a védett nádasból kiköltöztetni kívánó helyi horgászegyesület is összeesküvés-elméletnek tartja. Ami biztos: mindez a Balaton egyik ökológiai ékszerdobozánál történik.
Újabb, uniós pénzből finanszírozott „tökéletesen értelmetlen” beruházásról írt a minap Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő: az örvényesi „nádkoronasétányról”. A 217 millió forintból megvalósult projektben a védett nádas peremére épített stéggel a balatoni kilátást, egy fél méter magas kilátóban végződő térköves tanösvénnyel pedig egy itthon védett gyomnövényt, a mocsári csorbókát kívánják megismertetni az idelátogatókkal.
A helyi üdülőtulajdonosok közül többen felhívták a hvg.hu figyelmét arra az ellentmondásra, ami a vadi új, masszív, bár ingoványos területre helyezett utcabútorokkal ellátott, és divatos, dizájnrozsdás táblákkal ékesített tanösvény, valamint a település itteni részének burkolatlan, sáros utcái között feszül. A látványosságot az elmúlt napokban például csak sárban cuppogva és méretes pocsolyákban tocsogva lehetett megközelíteni. A tavaly felborzolt kedélyek némileg mégis megnyugodni látszanak – legalábbis ebben az ügyben.
A projekt azért okozott feszültséget, mert az érintettek féltették a Balaton ökoszisztémájának fenntartásában kulcsszerepet játszó, Natura 2000-es védett övezetbe tartozó part menti nádast, és kritizálták az önkormányzat ezzel kapcsolatos kommunikációját. Úgy érezték, kihagyták őket az előkészítésből, és kész tények elé lettek állítva, de mostanra többé-kevésbé megbékéltek a tanösvénnyel.
A szomszédban indult másik beruházás viszont újra indulatokat gerjeszt: fákat, bokrokat vágtak ki, nagy felfordulással járó földmunkák kezdődtek –új csónakkikötő épül. Ez többeknél kiverte a biztosítékot, és feltehetően egyikük jelzett a hasonló projekteket rendre pellengérre állító ellenzéki képviselőnek is. A hvg.hu beszélt olyan nyaralótulajdonossal, aki azt mondta, inkább nem is utazott Örvényesre az utóbbi időben, annyira elkeserítették a történtek, és nem akarta látni, hogy néz ki a part.
Hallom, ahogy sírnak a madarak
– utalt a fakivágásokra.
Védett kikötő, de nem a védett nádasban
A kikötő megépítését több mint öt éves engedélyezési procedúra után elindító Örvényesi Sporthorgász- és Vízisport Egyesület elnöke, Kelemen László azonban nyugtat: az a terület, ahol a kikötőt kialakítják, nem a védett nádas része – ezért is kaphatták meg az engedélyt. A kikötő kiásott medencéje korábban fákkal és bokrokkal benőtt zsombékos terület volt, hivatalos néven zagytér, annak a kotrásával engedték be oda a Balatont. „Minden szabályszerűen zajlik, ezért tettem ki a táblát is, rajta van az építési engedély száma, bárki utánanézhet” – mondta a hvg.hu-nak, hozzátéve:
mi horgászok vagyunk, nem vagyunk saját magunk ellensége.
A 60 csónakállásos kikötőnek jogilag és a finanszírozását tekintve sincs köze az uniós támogatásból épült nádkoronasétányhoz. Ez az egyesületi tagok saját hozzájárulásaiból (fejenként, pontosabban csónakállásonként 600 ezer forintot fizettek be), 15 évre bérbe kapott állami tulajdonú, önkormányzati kezelésű területen létesül. A törvény szerint pedig, ha az állam úgy dönt, bármikor ki is paterolhatják őket, de ennek tudatában vágtak bele, és bíznak abban, hogy nem történik ilyen – magyarázta az elnök.
Az új horgászkikötőnek annyiban azonban mégis van köze a sétányhoz, hogy részben annak az új stégje lehetetlenítette el a csónakok rég meglévő, védett nádasbeli kikötőjét. Szerencsére az új építésének engedélyezési folyamatát már korábban elindítottuk – mondta az elnök, aki jelezte, hogy az engedélyt is csak azzal a feltétellel kapták meg az illetékes hatóságtól, hogy a nádasban lévő mostanit elbontják, és teret adnak a növényzetnek. „Így két legyet ütöttünk egy csapásra: védett kikötőnk lesz, a jelenlegi területét pedig visszafoglalhatja a nádas.” Szerinte a nádasban csupán egy 1,5-1,6 méter széles lagúnát tartanak majd tisztán, hogy a csónakok kijárhassanak a nyílt vízre.
Mi köze mindennek az ingatlanos gigaprojekthez?
Hadházy Ákos bejegyzésében a sétányfejlesztést és a kikötő építését összekötötték a település nyugati határában fekvő területen évtizedek után felmelegített, sok vitát kiváltó ingatlanberuházással. A hozzá forduló érintett ugyanis úgy vélte: a tanösvény és a csónakkikötő építése miatt feleslegesen nagy területen vágták ki a nádast, és a kikötő építésének léptékéből arra következtet, hogy már vitorlásoknak készítik elő a terepet, ami majd a közelben fekvő terület fejlesztőjének jelent előnyt. Az biztos, hogy a most épülő csónakkikötő és a kérdéses ingatlanprojekt helyszínéül szolgáló telek is a település nyaralótelepétől nyugatra fekszik, bár utóbbi kissé még távolabb.
A horgászegyesület elnöke szerint ez a feltételezés „minden alapot nélkülöz, tájékozatlanságból, információhiányból fakad”, ahogy az egyesület szerepével kapcsolatos elméletek is légből kapottak. „Mi tiltakozunk legjobban a túlzott civilizáció ellen” – mondta Kelemen László a LALIC Long Active Life Club néven futó projekttel kapcsolatban. Azt viszont hozzátette, hogy mivel magánterületről van szó, előbb-utóbb valami bizonyára épülni fog oda, és csak remélni lehet, hogy nem a tavaly megismert tervek alapján, amelyekről a hvg.hu is írt:
A csónakkikötő építésével kapcsolatban pedig arról beszélt: a jelenlegi fázisban a laza iszapot kotorták ki, és helyezték el a leendő kikötő melletti területen, ezért a nagy felfordulás. Ez az iszap jelenlegi nedves állapotában nem szállítható, csak néhány hét szikkadás után. A kivitelező szerződésben vállalta a terep rendezését, szerinte ez meg is fog történni, „remélhetőleg mindenki megelégedésére”.
Ne keverje össze a mi projektünket a horgászegyesületével, és az 1992 óta beruházást ígérő, de eddig semmire sem jutó magántulajdonoséval – reagált Hadházy Ákos posztjára Huszár Zoltán örvényesi polgármester, aki a hvg.hu-nak magyarázta, miért épült a tanösvény: a strandot szerették volna parti zöld területtel kibővíteni, de többek között az itt tenyésző mocsári csorbóka miatt zátonyra futott a terv.
A település számára a turizmusból bevételt remélő polgármester szerint ezért találták ki a sétányt, hogy ha már nem tudnak több látogató számára használható Balaton-partot kialakítani, akkor legalább a természetvédelmi értékek bemutatásával vonzzanak ide vendégeket. „A kilátás lélekemelő, minden nap minden órájában oda lehet menni és gyönyörködni” – mondta a nádason túlnyúló stégről.
A csónakkikötő szerinte is csak a horgászegyesület projektje, a két beruházással Hadházy posztjában összefüggésbe hozott ingatlanfejlesztés pedig ugyancsak független mindkettőtől.
A polgármester most azt mondta, hogy ha az utóbbi beruházást tervező Sport-Üdülőközpont Kft.-nek lesznek olyan konkrét tervei, amelyek megkapták a hatósági jóváhagyást, közmeghallgatáson is bemutatták őket, azokba beleegyeznek a természetvédők, a helyiek és a nyaralótulajdonosok is, a testület is segíti majd, de egyelőre szkeptikus:
1992 óta nem csináltak itt semmit és nem is számítok arra, hogy fognak”.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
