Kalandos előéletű, de príma elhelyezkedésű üres telket vásárolt a Budai Várban Váradi József családi cége, a Wizz Air elnök-vezérigazgatójának holtig tartó haszonélvezete is van az ingatlanra. Úgy hírlik, tavasszal kezdenék egy négylakásos épület felhúzását.
Február elején műszaki állapotfelmérők érkeztek a Budai Várban található Szabó Ilonka utca 16. szám alatti üres telekkel szomszédos épületekbe – értesült a hvg.hu helyi lakóktól. Megbízólevelük szerint a Vaxco Property Kft. megbízásából a telken épülő négylakásos lakóépület miatt mentek megvizsgálni a környező épületeket. A cég Váradi József Wizz Air-vezér érdekeltsége.
"A Vaxco Property Managment Kft. – csak úgy, ahogyan a Wizz Air is – jogilag és törvényileg egyaránt körültekintően jár el valamennyi pénzügyi ügyletében. Az érintett adásvétel további részletei és a jövőbeli tervek üzleti titkot képeznek” – közölte Váradi József a hvg.hu-val.
A szomszédokat némileg aggasztja a készülő építkezés, egyrészt mivel nem tudják, pontosan mi lesz a telken. Másrészt a környék földtanilag nem valami stabil, a házak már így is repedezettek – ezért volt szükség az ingatlannal szomszédos épületek statikai vizsgálatára.
Senki földje, amit államosítani is elfelejtettek
A Szabó Ilonka utca a vár egyik legreprezentatívabb, nem mellesleg legértékesebb utcája, a 16-os szám alatti, a Várhegy oldalában elhelyezkedő telek pedig egyike az utolsó – ha nem ez a legutolsó – üres telkeknek az amúgy szorosan beépült városrésznek. A telek ráadásul méretes, 717 négyzetméter, ami nemhogy a várban, de akármelyik kertvárosban, sőt az agglomerációban sem számítana kicsinek.
Nem véletlen, hogy a telek mind a mai napig üresen áll: története meglehetősen kalandosan alakult a 20. század második felében és a 21. század elején, a 2000-es évek végén országos ismertégre tett szert, miután a sajtó (például a néhai Népszabadság) felkapta az ingatlan miatt zajló elbirtoklási ügyet.
A telken a II. világháború előtt egy kétemeletes bérház állt, amit a háborúban lebombáztak. A két tulajdonos, Bleier Alfréd és Haasz István pedig eltűntek. A telek olyannyira senki földje lett, hogy államosítani is elfelejtették, a következő évtizedekben pedig nem gondozta senki. Erre figyelt fel egy bizonyos Funtek Sándor. Állítása szerint még 1985-ben kereste az eredeti tulajdonosokat, de sem a tulajdoni lapon jelzett címen nem találta őket, sem a környéken négy-öt helyen kihelyezett felhívására nem jelentkezett senki. Az I. kerületi tanács építési osztályán sem törődtek különösebben a telekkel, mivel az nem tanácsi volt.
Funtek így használatba vette a telket, kapuját beláncozta, egy lakattal lezárta.
Majd évente egy-két alkalommal eljöttek, hogy a területet gondozzák, megjavítsák a szomszéd telkektől elválasztó kerítést, megerősítsék az utcai támfalat. Több alkalommal erről a telekről nézték az augusztus 20-i tűzijátékot is.
Egy sikertelen elbirtoklás
Lánya, Funtek Anita 2007-ben bíróságon a nevére íratta a telket arra hivatkozva, hogy apja azt szabályosan elbirtokolta, majd neki ajándékozta. Az eltűnt egykori tulajdonosokat, Haasz Istvánt és Bleier Alfrédet egy kirendelt ügygondnok képviselte, aki kötelességből fellebbezett, s csak ezért nem ért véget az eljárás mindjárt első fokon, a Budai Központi Kerületi Bíróságon, hanem megjárta a Fővárosi Bíróságot, majd a Legfelsőbb Bíróságot is, ahol végül új eljárásra kötelezték az első fokot. Így került az ügy megint vissza Budára, a Központi Kerületi Bíróságra, s ott ugyanúgy döntöttek, mint legelőször: az elbirtokló javára.
Miután az eset utólag nagy visszhangot váltott ki a sajtóban, a Fővárosi Főügyészség felfigyelt az ügyre, s perújrafelvételt kezdeményezett. Úgy ítélte meg, hogy az elbirtoklást bizonyító eljárásban több fontos szempontot is figyelmen kívül hagytak.
Azt például, hogy az elbirtokló már csak azért sem viselkedhetett tulajdonosként, mert az elbirtoklás ideje alatt nem viselte a telek közterheit, csak utólag, amikor a nevére írták a parcellát. De annak sem jártak utána, hogy az egyik tulajdonosnak, Haasz Istvánnak ma is él a testvére Kanadában, a fia pedig Párizsban. Némi erőfeszítéssel meg lehetett volna találni őket a Vöröskereszt révén. Végül egy ügyvéd meg is találta őket.
Átment a magyar állam kezén
2013-ban a bíróság helyreállíttatta az eredeti állapotot, a telek visszakerült Haasz István és Bleier Alfréd nevére.
Haasz tulajdonrésze örökléssel kapásból fiára, a Párizsban élő Michel Hardi-Haaszra szállt, a tulajdonrész másik fele pedig a magyar államra, illetve joggyakorlóként az állami vagyonkezelőre, az MNV Zrt-re.
Az új tulajdonosok 2017-ben eladták az ingatlant az Intellimobiles Kft-nek. A cég tulajdonosai Jakab Péter (nem azonos a politikussal) és Lovas Adrienn, egy másik cégük, az Archibona Kft. arról híresült el, hogy verseny nélkül húzott be egy sor építési megbízást a 12. kerületi önkormányzat közbeszerzésein. Jakab a Magyar Narancsnak ezt azzal magyarázta, hogy cégük egy keretközbeszerzést nyert meg, az egyes megrendeléseket a keretbeszerzés alatt kapták, azokat már nem kellett az önkormányzatnak egyesével közbeszereztetnie.
Az, hogy a magyar állam túladott a részesedésén nem szokatlan. Az MNV portfoliójában jelentős ingatlanvagyon található, a hasznosítatlan ingatlanokat rendszeresen eladja, vagy egyes esetekben legalábbis igyekszik eladni. Különösen azokat, amelyekben csak résztulajdona van. Ugyanakkor ez a telek a Várban található, a kormány által kiemelten kezelt területen, minden bizonnyal lett volna lehetőség – lett volna az a pénz – amiért a francia tulajdonostársat ki lehetett volna vásárolni.
Az Intellimobiles 2022 elején adta el a Szabó Ilonka utcai ingatlant a cikkünk elején említett Waxco Property-nek. Ennek anyavállalata a Vaxco Vagyonkezelő, amelynek többségi tulajdonosa Váradi József, milliárdos vállalkozó, a Wizz Air fapados légitársaság alapítója és elnök-vezérigazgatója. A Vaxco Property ügyvezetője Váradi Attila, az anyacég, a Vaxco Vagyonkezelő ügyvezetője pedig Váradi Márk. Utóbbi központi cég tulajdonosai Váradi József mellett fiai, Attila, Márk és Szabolcs.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.