Míg a leendő bérlők átlagosan havi 157 ezer forintért keresnek lakást, addig a bérbeadók 192 ezerért kínálják azokat.
Az előzetes várakozásokat felülmúlva vált el egymástól a kereslet és a kínálat augusztusban a budapesti albérletpiacon, és nyílt tovább az árolló a bérlői és bérbeadói oldal között – írja elemzésében a Rentingo.com.
Míg a bérlők júliushoz képest 5,3 százalékkal kevesebbért kerestek lakást, ami átlagosan 157 ezer forintot jelentett, addig a bérbeadók 5,7 százalékkal emeltek, így átlagosan 192 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért.
Az elemzés szerint a bérbeadók a bérleti díjat a kétszámjegyű inflációhoz és a növekvő állampapírhozamokhoz igazítják, és árat emelnek. Ezzel szemben a bérlők jövedelmük egyre kisebb hányadát képesek albérletre fordítani, miután a növekvő élelmiszerárak mellett többet kell költeniük megélhetésükre, ráadásul a rezsidíjak emelkedését is hozzá kell számolniuk a lakhatás költségeihez.
A keresleti és kínálati oldal ilyen mértékű távolodásával a bérbeadóknak egyre több erőfeszítést kell tenniük a fizetőképes bérlők megtalálásáért – írják a közleményben. Ezt támasztja alá, hogy a főszezon ellenére jelentősen emelkedett a bérlőkeresés időtartama, valamint kevesebb az egyhavi kaucióval hirdetett lakás, miután a bérbeadók kerülik a kockázatvállalást.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.