Budapest fejlesztését is fontos feladatának tartja a kormányba visszatérő Lázár, aki átláthatóságot szeretne a hazai állami beruházásoknál. Az azonban két meghallgatása után sem világos, ez miként érhető majd el.
„Nézzék el nekem a lelkesedésem, hat éve nem voltam ilyen meghallgatáson” – Lázár János zárta így bemutatkozását az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. Persze bemutatkoznia nem kellett a kormányba négy év szünet után visszatérő politikusnak – aki a visszatérést sem mulasztotta el megemlíteni, de hosszas felvezetéséből talán elég annyit idézni, hogy ő „mindig is építéssel” foglalkozott, a városépítésből és országépítésből is kivette a részét (bár az is elhangzott, hogy 112 kormányinfót vezényelt le).
Lázár Jánosnál épp a rutinnal kapcsolatban volt bárkinek fenntartása, az sokkal inkább kérdéses volt a meghallgatás előtt, hogy pontosan mivel is fog foglalkozni a 2018-ig a Miniszterelnökség élén a titkosszolgálatoktól az uniós forrásokig terjedő hatáskörrel bíró vezető. Sokkal okosabbak nem lehettünk akkor sem, amikor a múlt héten kiderült, hogy Lázár – a korábban személyét érintve emlegetett vidékfejlesztés, kiskereskedelem, agrárium helyett – a Miniszterelnökségből kiszakított Építési és Beruházási Minisztérium élén folytathatja.
Nem Lázár az egyetlen visszatérő |
Lázár munkáját miniszterhelyettesként egy másik visszatérő, Csepreghy Nándor segíti majd, mellette Juhász Tünde, a Csongrád-Csanád megyei kormányhivatal vezetője lesz a tárca közizgatási államtitkára, a beruházásokért Nagy Bálint, az építési kérdésekért Lánszki Regő építész felel majd. Utóbbi tisztséggel kapcsolatban Lázár kiemelte: nem szeretne ízlésrendőrséget, de fontosnak tartja a magyar építészeti hagyományok tiszteletét. Példaként a Mol-tornyot említette, ahol az ő személyes, konzervatívabb véleménye alulmaradt. |
Miközben ugyanis az új kormányzati szerkezetben van gazdaságfejlesztési, ipari és a pénzügyekkel foglalkozó miniszter is, emellett a beruházástámogatással foglalkozó hivatal, a HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozik, míg a közbeszerzések Rogán Antalhoz kerülnek (akiről Lázár így fogalmazott: remek a munkakapcsolatuk, és örül, hogy kevesebb feladat jut neki most, mert így több ideje marad a munkájára). Így kérdés tehát, hogy a beruházás – és ahogy Lázár fogalmaz, a rá bízott „országépítés” – mit is jelent. Az mindenesetre kiderült a csütörtöki bizottsági meghallgatásokon, hogy itt az állami beruházások felügyeletéről van szó, amelyeknek – mint leendő miniszter elmondta – 80 százaléka infrastrukturális beruházás, legalábbis így volt az elmúlt 12 évben. Arról is beszélt, mennyire fontos szerepet játszik az állam a beruházási aktivitásban: 2010 óta 23,5 ezer milliárd forintot költöttek erre a célra, ami a teljes beruházási érték 30 százaléka. Jelenleg 10 ezer milliárd a folyó beruházások értéke, vagyis ez az arány éves szinten 3–4 ezer milliárdos költést jelent.
Azt, hogy Lázár miként is kerül majd viszonyba ezzel a pénzzel, röviden így foglalta össze: „arról a kormány dönt, mi épül, a hogyan az én feladatom”. Céljaként pedig azt tűzte ki: az évtized végére az, aki átlépi az osztrák–magyar határt, épp úgy ne vegye észre a különbséget, mint aki Németországból lép át Ausztriába. „Az ország polgármesterének kell most lennem” – fogalmazott a Vállalkozásfejlesztési Bizottság előtt.
Lázár mindjárt azt is igyekezett tisztázni a képviselők előtt, hogy a budapesti állami beruházásokért is felel majd, ám ebben a pozícióban nem az a „patás ördög”, amilyenként az elmúlt napokban szerinte a sajtó igyekezett bemutatni őt. Azzal kezdte: az említett 23,5 ezer milliárd 26 százalékát a fővárosban, további 10 százalékát pedig Pest megyében költötték el, és azt is hozzátette: a nemzet fővárosának is döntő szerepe kell, hogy legyen az országépítésben. „Budapest azzal jól fog járni, ha csak egy beruházás hozzám kerül. Ha lehetőséget kaptam volna a vezetésére, Budapest azzal is nagyon jól járt volna” – fogalmazott, hozzátéve: „nem Budapestnek kell kevesebbet kapnia, hanem a vidéknek többet”.
Lázár legfontosabb feladatának azonban azt tekinti, hogy átlátható rendszert szabjon a beruházásoknak. Például felülvizsgálva az elakadt beruházásokat, konszolidálva az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős drágulás miatt nehéz helyzetbe került fejlesztéseket. A leltár elkészülte után – és ígérete szerint a szakmai szervezetekkel, a kamarákkal, a főváros és a megyei jogú városokkal való egyeztetéseket követően – egységes struktúrát akar létrehozni az állami beruházásoknak. Problémaként nevezte meg, hogy úgy költ a magyar állam tízmilliárdot, hogy az ezért felelőssé tett cégek (NIF, BMSK stb.) nem átláthatóan működnek a választók vagy akár a kormány számára. Az állami beruházások aránya mutatja, hogy a kormány építeni akarja ezt az országot, de a felhasznált összeget kontroll alatt kell tartani – érvelt.
Az átláthatóságot megteremtő eszköz szerinte egy beruházási kerettörvény lehet, amely felvázolja, hogyan lehet egy beruházást megvalósítani a gondolattól az átadásig. Úgy tervezi, ezt ősszel már benyújthatja a parlament elé. Ebben fontos szempontnak tartja, hogy a beruházásokat magyar tervezők, magyar kivitelezők magyar építőanyag felhasználásával valósítsák meg. Ehhez persze versenyképes magyar vállalkozások is kellenek, ahol komoly problémák vannak. Lázár szerint ezen „aprómunkával lehet javítani, ami nem a kormányinfó műfaja, ez az ajtó mögötti beszélgetés műfaja”. Ami a magyar beruházások másik fő problémájaként emlegetett túlárazást illeti, a miniszterjelölt így fogalmazott: „tőlem nem áll távol az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázat van, az nem érvényes pályázat, és az sem, hogy ha az állam 8 vagy 10 százalék profitot tud csak garantálni”. Amíg a közbeszerzések nem hozzá tartoznak, kérdés, ezt mennyire tudja majd érvényesíteni.
A Matolcsy György-féle gazdaságpolitikai filozófiát idézve úgy érvelt, az állami beruházások fontos szerepet kaphatnak abban is, hogy egy recesszióközeli helyzetben fejlődési pályán tudják tartani a gazdaságot. Ez azt is jelenti – tekintve, hogy a beruházási piac 30 százaléka az államé –, hogy maga az állam is fűt egy olyan piacot, ahol jelenleg szűkösek a kapacitások. A fűtés hátterében Magyarország esetében az elmúlt évtizedben elsősorban az állt, hogy határidőre el kellett költeni a rendelkezésre álló uniós forrásokat – emelte ki a korábban a forrásokért is felelős politikus –, a mostani, munkaerőhiányos, inflációs környezetben ez azonban további jelentős drágulási kockázatot is magában hordoz. Lázár ezért fontosnak tartja, hogy ütemezzék ezeket a beruházásokat – ígérete szerint ez nem lassítást jelent majd.
Ugyanakkor „akadálymentesítést” is fontosnak tart, vagyis a bürokratikus gátak leépítését a beruházások előtt – ígérete alapján ez azonban távolról sem azt fogja jelenteni, hogy mindenhol minden megépülhet. „Ez az ország már túlépített: én alföldi ember vagyok, engem már a domboldal is zavar, kimondottan zavar, hogy növekszik a beépítettség” – fogalmazott. (Emlékezetes, hogy annak idején Lázár volt a legnagyobb bírálója a főváros első 100 méternél magasabb toronyházának, a Mol Campusnak, annak megépülését törvénnyel akarta megakadályozni – ebben a vitában végül alulmaradt kormánypárti társaival szemben.) Ahol azonban az első kapavágás megtörtént, azt be fogjuk fejezni – ígérte.
A Gazdasági Bizottság tagjai és az újságírók így aztán szép sorban meg is kérdezték néhány – vagy épülése, vagy nem épülése miatt – vitatott beruházásról. A budapesti szuperkórházzal kapcsolatban azzal hárította el a választ, hogy „egészségügyi kérdésekben nem én döntök”, Paks II-ről pedig annyit mondott, amíg engedélyeztetési szakaszban van, addig nem az ő hatásköre (egyik legfőbb teljesítményeként azért megemlítette a bővítésről szóló államközi szerződése előkészítését).
Ami a Városligetet illeti, Lázár szerint nincs értelme annak, hogy a korábbi állapot megvédéséről beszélnek. Azt is kiemelte, az eredeti tervek nem csak a Városliget fejlesztéséről szóltak, hanem a Nyugati pályaudvar és a két területet összekötő rozsdaövezet megújításáról is. Azt is hozzátette, amit a helyi vezetés nem akar, az nem lesz, mindenesetre úgy látja, egy új Nemzeti Galériára szüksége van az országnak – az állami beruházás elsősorban Karácsony Gergely főpolgármester ellenállásán akadt el.
Támogatja a jelentős költségtúllépés miatt elakadt Biodóm befejezését is. Úgy látja, amíg az Állatkert ennyire fontos célpont, jó döntés a fejlesztése, „ha rajtam múlik, érdemes folytatni”. Arra a kérdésre pedig, hogy építenek-e még stadionokat, elismételve a meghallgatáson sokszor elhangzott érvét, annyit mondott: ha lesz rá társadalmi igény, akkor igen.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.