Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Két éve módosította a kormány a kéményellenőrzésekről szóló jogszabályt, azóta nem kötelező a kéményseprés a családi házaknál. A szakemberek akkor óriási veszélyt láttak a változtatásban, de a katasztrófavédelem számai egyelőre ezt nem támasztják alá. A kéményseprők szakszervezetőjének vezetője isteni szerencséről beszél, és pontatlan adatokról. Az én házamban mindenesetre az előbbit állapította meg a kéményseprő.
Életveszélyt hárítottunk el!
– mondta a kéményseprő, amikor lejött a padlásról. Kezében egy óriási lódarázsfészek önmagában is jókora darabja, amit a kéményből szedett ki. A fészek teljesen eldugította a kéményt, ha begyújtottam volna a kályhába, minden füst visszajött volna a házba. Valamit még mondott a szakember arról is, hogy nemcsak a füst miatt lehetett volna baj, hanem könnyen lángra kapott volna a tető is, ha begyújtok, de erre már a sokk miatt alig tudtam figyelni. Arról nem is beszélve, hogy a lódarázs, ha emberre támad, önmagában is nagyon veszélyes. És az állat átfúrja a tetőt is időnként – úgy rémlik ezt is hozzátette, miközben mutatta az esetről készített fotóit.
Konkrétan ez volt a házamban:
A veszélyt egyáltalán nem érzékeltük, lódarazsat nem nagyon láttunk nyáron sem. Szerencsére csak odafent közlekedtek. Azóta utánanéztem: a lódarázsnak (Vespa crabro) fájdalmas a csípése, komoly duzzanatot, allergiás reakció esetén, kezelés nélkül akár halált is okozhat. Társas életű rovar, melynek kolóniái tavasztól késő őszig aktívak. A közös munkával felépült darázsfészkek télire kiürülnek, a dolgozók, a herék elpusztulnak, és csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapíthassanak. Van egy olyan legenda, hogy a következő évben akkor is ugyanitt építik vissza a fészket, ha azt időközben leverték, de ezt az általam felhívott darázsirtó szakember cáfolta. Mint mondta, egyelőre nincs mit tenni, de tavasszal azért figyeljük, hogy van-e mozgás odafenn, és ha van, mindenképp hívjunk szakembert.
Kéményseprőt láttam, szerencsét találtam
A kályhába pedig szerencsére nem gyújtottunk be a kéményellenőrzés előtt. És a szerencse itt tényleg kulcsfogalom, mert gyakorlatilag teljesen véletlenül jutott eszembe, hogy már régen voltak megnézni a kályha és a gázkazán kéményét. Így elkezdtem utánanézni, hogy is megy ez.
Korábban ugyanis a kényellenőrzés magánházaknál kötelező volt, évről évre jött az értesítés, hogy jönne a szakember, legyünk otthon, vagy egyeztessünk időpontot. Így e szempontból biztonságban érezhettük magunkat, mint ahogy az országban lévő mintegy kétmillió családi házban lakó ember is.
A kéményseprés rendszeres és kötelező volt 2017 végéig.
2018. január 1-jétől viszont új jogszabály alapján zajlik a magánházak ellenőrzése, azóta ugyanis nincs kötelezettség. Az ingatlantulajdonosnak kérhet a katasztrófavédelem honlapján kéményseprést. Ott megjelölhet időpontokat, amelyek közül az egyikről megegyezve végül kijönnek elvégezni a szükséges munkát. (Például, mint láttuk, felfedezni, hogy totálisan el van dugulva a kémény.) Emellett telefonon is megrendelhetjük a szolgáltatást, de az sem sokkal egyszerűbb.
Van azért egy jó hír is: a kéményseprés ingyenes.
Életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti
A törvénymódosítást 2017-ben azzal indokolta a kormány, hogy korábban „adminisztrációs és időbeli terhet jelentett” a kéményellenőrzés a családi házakban lakóknak. Az új szabályozás szerint azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg azt, egy általuk választott időpontra, „így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől”.
Az új szabályozás vitájában szakemberek, például a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke, Vámos Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy „Franciaországban, Belgiumban vagy Hollandiában, ahol nem kötelező a kéményseprés, sokkal több a szén-monoxid-mérgezés, mint Németországban, ahol minden szezonban kötelező a kémények, fűtési rendszerek ellenőrzése”. Az önkéntességre épülő szabályozás tehát jelentős mértékben növelheti a szén-monoxid-mérgezéses esetek és tragédiák számát.
Hasonló indokkal küldte vissza egyébként Áder János a törvényt a parlamentnek: szerinte az „az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti”. A képviselők azonban másodszor is – változtatás nélkül – elfogadták a jogszabályt.
„Ez egy lutri”
„Akkor is azt gondoltuk, most is azt gondoljuk, hogy ez egy lutri. Jeleztük a törvényalkotók felé, hogy meg fog emelkedni a szén-monoxid-mérgezéses balesetek száma. És a riasztások esete ugrásszerűen nőtt is! De Istennek legyen hála, a halálesetek száma nem növekedett. Ezt én kizárólag a szerencsének tulajdonítom, illetve annak, hogy egyre több lakásban van érzékelő” – foglalja össze két év tapasztalatait Vámos Csaba. A KOSZ elnöke ugyanakkor az ingyenességet jónak tartja. Úgy véli, hogy évi egy alkalommal, ingyenesen minden házra kötelezővé kellene tenni az ellenőrzéseket.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatása szerint télen nem telik el nap anélkül, hogy a tűzoltókat ne riasztanák akár egy nap több helyre is szén-monoxid miatt. Azt is megerősítik, hogy az ilyen riasztások száma évről évre nő. Ennek szerintük egyik oka, hogy egyre jobban elterjed a szén-monoxid-érzékelők használata, másik, hogy nem megfelelő a füstelvezetés.
A hivatalos adatok szerint 2017-ben 607 alkalommal vonultak a tűzoltók szén-monoxid-mérgezéses eseményekhez, 380 sérültet jegyzetek fel, és tízen vesztették életüket. 2018-ban kettővel több esetben avatkoztak be a tűzoltók, 329-en sérültek meg, és szintén tízen vesztették életüket.
Tavaly 375-en sérültek meg, és tizenhét ember életét követelte a csendes gyilkos.
Jobban szigetelő ablakok, kevesebb oxigén
A fűtő- és vízmelegítő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. A modern, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért alig jut az épületbe oxigén. A nyílt lánggal működő vízmelegítők vagy fűtőeszközök pedig elhasználják a szoba levegőjét, innentől a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése már csak idő kérdése – magyarázza Dóka Imre, az OKF helyettes szóvivője.
Emellett az égéstermék-elvezetők meg is hibásodhatnak. Romolhat a műszaki állapotuk, repedés, fugahiány vagy nagyobb szerkezeti sérülés keletkezhetett rajtuk, amitől átereszthetik a füstgázt. A használat révén roncsolódhat, korrodálódhat a béléscső külső vagy belső felülete. A fa-, szén-, olajtüzelésű berendezésekhez kapcsolódó kémények esetén a probléma leggyakoribb oka a nagy hő miatt bekövetkezett szerkezeti elváltozás, repedés – sorolta a gondokat Dóka.
A rosszul megválasztott tüzelőanyag miatt túlzottan elkormosodhat a szerkezet, ami duguláshoz, kéménytűzhöz vezet. Ha az összekötő elemek vagy a tisztítóajtó nem záródik megfelelően, visszaáramolhat az égéstermék a lakótérbe, ami szén-monoxid-mérgezéses balesetet okozhat.
A kéményt elzárhatja – mint láttuk – darázsfészek vagy bagolyfészek is. Ezeket az eseteket és meghibásodásokat hivatott többek közt felderíteni a kéményseprő – már ha kihívják a házakhoz.
Tűz, tűz, tűz
2017-ben 1428 kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat, 2018-ban 1089, tavaly 882 ilyen jellegű eset volt. Azaz a kéménytüzek száma szerencsére csökkent az országban. Ilyen jellegű tűzesetből adódóan az elmúlt két évben 13-13-an sérültek meg.
„A kéménytüzek nagy része az égéstermék-elvezetőben lerakódott, elszurkosodott korom meggyulladására vezethető vissza. Ennek előzménye pedig a helytelen tűzrakás és a nem megfelelő tüzelőanyag használata. Az okok között a második a kémény építőanyagainak elöregedése, az égéstermék-elvezető nem megfelelő műszaki állapota. A kéménytűz kialakulásának esélye csökkenthető a kémények rendszeres ellenőriztetésével, tisztíttatásával” – jut vissza az ellenőrzések fontosságához Dóka.
2017-ben egyébként összességében (tehát nem csak a kémények miatt) 7123 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, 644-en sérültek meg, 103 ember életén pedig már nem lehetett segíteni. 2018-ban 6373 alkalommal kellett ilyen jellegű eseménynél beavatkozni, 631-en sérültek meg, 84-en vesztették életüket. Tavaly 6570 lakástűznél avatkoztak be a tűzoltók, 559 ember sérült meg, tűzeset során 114-en, ebből lakástűznél 93-an vesztették életüket.
Nehéz átállni
Vámos Csaba nem biztos abban, hogy a hivatalos statisztikák pontosak, tud olyan esetekről, amelyek nem jelentek meg az országos adatokban. Az biztos viszont, hogy drasztikusan vissza lehetne szorítani a baleseteket, ha minden házban évente ellenőriznék a kéményeket. Ehhez viszont nem kedvez a szabályozás.
„Volt egy 25-30 éves gyakorlat, amely szerint minden évben megjelent a háznál a kéményseprő, erről nehéz átállni arra, hogy mindenki maga rendelje meg a szolgáltatást. Nem is jut eszébe a legtöbb embernek, és nem is biztos, hogy tudja, hogyan kell. Sokkal jobb tájékoztatást kellene adni erről. Vidéki Piri néni nem biztos, hogy képes a katasztrófavédelem honlapján vagy akár telefonon ezt leszervezni. Az elmúlt 40 évben azt szokta meg, hogy minden évben megjelenik nála a Pista kéményseprő, de a Pista nem fog többé menni. A kéményében pedig gyűlik az égéstermék, vagy fészket rak a darázs, a bagoly. Ha begyújt, kész a tragédia.”
Egyébként a katasztrófavédelemhez akkor növekszik meg a megkeresések száma, amikor a sajtó beszámol egy-egy ilyen tragédiáról.
Most csak egy majdnem-tragédiát tudtunk itt felmutatni a mi nem kis darázsfészkükkel, de reméljük, sok háztulajdonosnak ez is elég, hogy bejelentkezzen kéményellenőrzésre.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
Figyelmeztetnek a kéményseprők: „El fog szabadulni a pokol”
