Folyamatosan csökken az ingatlanirodák szerepe és súlya a magyar piacon, öt éven belül megszűnhet az ingatlanközvetítői szakma – állítja Kövesdi Marcell. Az ingatlanszakértő szerint a közvetítők kevés értéket adnak hozzá az eladási folyamathoz, ha pedig többüket is megbízza a tulajdonos az értékesítéssel, negatív árversenynek teszi ki magát.
Míg 2014-ben az ingatlanközvetítők által eladott ingatlanok aránya 60 százalék feletti volt a magyar piacon, addig 2018-ban már nem érte el a 35 százalékot. „Ha értékét és szakmai színvonalát a fejlett piacokéval hasonlítjuk össze, akkor 5 éven belül az arány akár 10 százalék alá is eshet, amivel jelen formájában gyakorlatilag megszűnik az ingatlanközvetítés mint szolgáltatás, mert nem lesz rá szükség” állítja Kövesdi Marcell, a Házbank.hu tulajdonos-ügyvezető igazgatója.
A szakértő a fő problémát a szakmai képzés hiányosságaiban látja, emiatt a magyar ingatlanirodák többsége továbbra is a személytelen közvetítésben látja a szerepét, pedig ezt a funkciót az internet már jobban ellátja, mint ők. Többségük rááadásul a minél hamarabbi értékesítésre törekszik az eladási ár maximalizálása helyett.
A hazai ingatlanközvetítői oktatások nagy része – az OKJ-s oktatáson kívül – az ingatlanirodák pár napos vagy egy hetes tanfolyamán történik, de a funkcionális és gyakorlati képzés helyett a lexikális tudást erősítik „poroszos” oktatási rendszerben. Ez nagyban eltér a nyugati országok oktatási módszerétől, ahol az értékesítő személyére és kompetenciáira helyezik a hangsúlyt. „Nem véletlen, hogy a magyar piacon ingatlanközvetítőnek jelentkezők több mint 50 százaléka fél éven belül más megélhetés után néz” mondja Kövesdi. Magyarországon jelenleg kb. 3000 ingatlanközvetítő iroda működik 8 ezer értékesítővel, és az ingatlanirodák száma évek óta nem változik érdemben; Kövesdi becslése szerint az elmúlt évben tíz induló iroda közül négy fél éven belül bezárt.
Míg Franciaországban az ingatlanok 80 százalékát, az Egyesült Államokban pedig 90 százalékát az irodák értékesítik. Magyarországon a csökkenő közvetítési arány mellé egy viszonylag alacsony jutalék (2-5 százalék) társul. Csehországban az irodák jutaléka 3-6 százalék, és ők értékesítik az ingatlanok 70 százalékát, Ausztriában ugyanez az arány 80 százalék feletti, a jutalék pedig 4-6 százalék között mozog. A magasabb jutalék mögé viszont emelt szintű szolgáltatásokat, hozzáadott értéket kell felsorakoztatni.
A szakértő szerint fejlesztésre szorul az informatikai támogatás, növelni kell a gyakorlati képzés szerepét, és előtérbe kell helyezni a szociális média professzionális használatát is. Utóbbi Magyarországon gyerekcipőben jár; kb. az ingatlanosok 5 százaléka használja a közösségi médiát, ők is csak arra, hogy ingatlanokat tesznek fel a felületre, ahelyett, hogy a tengerentúlon bevett kapcsolat- és a bizalomépítés elsődleges felületeként tekintenének rá.
Kövesdi kiemelte azt is, hogy a tulajdonos, illetve eladó akkor jár el megfelelően, ha egyetlen, de profi irodát, vagy közvetítőt bíz meg, akinek az az érdeke, hogy minél magasabb áron adja el a házat, vagy a lakást. A tulajdonos ugyanis többnyire nem ért a piachoz és az eladáshoz, miközben a legnagyobb értéktárgyát, az ingatlanát akarja értékesíteni. Ha azonban a tulajdonos több ingatlanost is megbíz az eladással, akkor egy negatív árversenynek teszi ki magát. Az ingatlanosok ugyanis látják az internetes felületeken, hogy kinek milyen megbízása van, és mivel verseny van közöttük a jutalékért, mindjárt az első, megközelítően jó ajánlatot tevő vevőnél megpróbálják rávenni a tulajdonost, hogy neki adja el a lakását - azzal érvelve, hogy ennél jobb ajánlatot úgysem kap.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.