Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A zsákfalvak fele a Dél-Dunántúlon van.
Érdekes interaktív térképet tett közzé a Lechner Tudásközpont a magyarországi zsákfalvak elhelyezkedéséről. Laikusok számára talán meglepő lehet, de 507 olyan település van jelenleg, ahova csak egyetlen út vezet, és véget is ér ott.
Az 1000 főnél kisebb zsákfalvak ott koncentrálódnak, ahol a településhálózat fejlődését a domborzat határozta meg: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala megyében. Minden második zsákfalu a Dél-Dunántúlon található, egyötöd részük pedig az Északi-középhegységben.
A 2015-ös KSH adatok szerint
közel 250 ezren élnek zsáktelepülésen,
a falvak átlagos lélekszámuk 491 fő, de igen nagy a szórás. A legkevesebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagyapátiban (11 fő), Tornabarakonyban (12) és Tornakápolnán (12 fő) élnek, a legtöbben pedig a 7469 lakosú Nagykovácsiban, ami egyetlen zsákhelyzetű nagyközségünk. Háromnegyedükben 500 főnél kevesebben élnek, s csak 66 zsáktelepülés népességszáma haladja meg az ezer főt.
Egy zsákvárosunk is van, mivel
a 2761 lakosú Sajóbábony 2009-ben városi rangot kapott.
Az új lakások számát a teljes lakásállományhoz viszonyítva az is kiderül, hogy a 200 főnél kisebb zsákfalvakban az építési kedv alacsonyabb, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga.
A 2000 főnél népesebb kategóriában viszont a zsáktelepülések átlaga több mint kétszerese a nem zsákhelyzetűekének (a meglepően magas érték oka, hogy a dinamikusan bővülő lakásállományú Nagykovácsi is zsákhelyzetű település).
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
