Ingatlan MTI 2014. október. 07. 17:52

250 évre visszamenőleg megnézheti, mi volt a lakása helyén

Bemutatták azt a harminc régi, részletes térképet, amelyek segítségével az interneten tanulmányozható a főváros fejlődése a 18. század elejétől a 20. század közepéig.

Kedden mutatta be a Budapest Fővárosi Levéltár azt a harminc térképet, amelyek alapján már az interneten is meg lehet keresni, hogy hogy nézett ki Budapest, vagy Magyarország az elmúlt két évszázadban.

A harminc térkép válogatás, amely a 18. századtól 1946-ig "szinte teljesen lefedi Budapest történetét". A térképkészítés egy-egy "csúcspontján" készültek, például II. József korában, amikor a katonai és a gazdasági célú térképkészítés mellett az idegenforgalmi is megjelent; a reformkorban, amikor az utazás egyre fontosabbá vált, és be kellett mutatni Pest-Budát az érkező külföldieknek; vagy éppen a városegyesítés idején, amikor először készültek igazán pontos térképek, háromszögeléssel. A harminc térkép között vannak a földméréshez használt, úgynevezett kataszteri térképek is.

A régi térképek minden képkoordinátájához GPS-koordinátákat rendeltek, majd a régi térképeket kompatibilissé tették a ma használatos népszerű térképes programok közül többel, például a Google Mapsszel is, így összehasonlíthatók a korábbi és az aktuális állapotok, online ugyanis egy csúszkával állíthatunk azon is, hogy az egyes térkép mennyire legyen átlátható és mennyire tűnjön fel mögötte a mai állapot. A térképeket itt lehet megnézni!

mapire.eu

Kenyeres István, a fővárosi levéltár főigazgatója elmondta: a kedden bemutatott harminc térkép a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképeit modern térinformatikai eszközökkel közzétevő Mapire (Historical maps of the Habsburg Empire) projekt második szakasza, miután márciusban katonai térképek digitalizált változatait is bemutatták. 

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.