Vancsura Miklós kifejtette: a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága egy csaknem tízéves minősítési rendszert használ, amely több mint száz szempont alapján határozza meg a vizsgált helyszínt. Vizsgálják egyebek mellett a parkolási lehetőségeket, a személyzet viselkedését, a mosdók állapotát, a kert-park helyzetét, az öltözők tisztaságát, a gyógyászati minőséget. Az intézményt ezután 1–5-ig csillagozzák. Jelenleg az országban négy fürdő rendelkezik 5 csillaggal, egy Hajdúszoboszlón, kettő Budapesten és mostantól a szegedi Napfényfürdő.

A szövetség csütörtökön kapta meg a nemzetgazdasági miniszter által aláírt védjegyszabályzatot, amellyel ez a minősítés nemzeti tanúsító védjeggyé alakul át a jövőben.    

A Napfényfürdő Aquapolis tavaly mintegy 400 ezer vendéget fogadott. Az idén a félmilliós vendégszámot megcélzó fürdő látogatóinak 56-60 százaléka magyar, 30-35 százaléka Szerbiából és Romániából, a fennmaradó rész Nyugat-Európából érkezik. Elsősorban nyáron, a hétvégeken, illetve az ünnepnapok alkalmával érkeznek sokan pihenni Szegedre a szomszédos országokból.    

Vancsura Miklós elmondta: az első Széchenyi-terv megjelenése, azaz 2000 óta mintegy 100 milliárd forintot fordítottak fürdőfejlesztésre az országban. 

Tavaly mintegy 2 százalékos vendégszám-növekedést könyvelhetett el a szövetség 106 tagja. A fürdővendégek száma csaknem 25 millió volt, 30 százalékuk külföldről érkezett. A szektorban mintegy 8500 ember dolgozik, de áttételesen a fürdők csaknem 35 ezer embernek adnak munkát. A szakma szoros kapcsolatban áll a szállodaiparral, a szállóvendégek 60,9 százaléka a fürdőhelyekre utazik, emellett a fürdőberuházások is számos szállodafejlesztést ösztönöztek.