Az újság abból a birtokába jutott levélből vonta le ezt a következtetést, amelyet Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter címzett a kormánynak. A tárca vezetője még júliusban engedélyt kért arra, hogy az Állami Vagyonügynökség átadhassa a rendelkezési jogot 111 kulturális örökségnek számító építmény felett a Szövetségi Műemlék-felügyeletnek. A döntést a kormány hamarosan meghozhatja. 

Az Izvesztyija úgy tudja, hogy bár a cél a műemlékek megőrzése, védelme és népszerűsítése lett volna, a műemlékvédelem bürokratái a legjobban értékesíthető ingatlanokat kiválasztották bérbeadásra vagy privatizáció céljából. Közöttük van például a GUM, vagyis a Vörös téren álló Állami Áruház felső üzletsora 70 ezer négyzetméter területen.

A magánkézbe adandó moszkvai műemléképületek többsége a főváros központjában lévő elegáns palota. Ezek most is magáncégeknek, szervezeteknek adnak otthont. Az orosz kulturális minisztérium azt is javasolta, hogy az elhanyagolt, katasztrofális állapotban lévő műemléképületeket jelképes, egyrubeles áron lehessen értékesíteni magánbefektetőknek. 

Szakértők ugyanakkor csodálkoznak azon, hogy a privatizációra, illetve az egyrubeles áron bérbe adandó épületek közé olyanokat is javasolt a kulturális minisztérium, amelyeket előzőleg felújítottak, éppen ezért a bérleti díjuk több tízezer rubelre rúg. A GUM-ban egy négyzetmétert ezer-ötezer rubelért (7-35 ezer forintért) lehet bérelni.  

Vlagyimir Megyinszkij tárcavezető arra hivatkozott, hogy a műemlékek törvénnyel alátámasztott privatizációja egy sor európai államban működik és bizonyítottan hatékony. Az Izvesztyija emlékeztetett arra, hogy Oroszországban az év elején indították el azt a programot, amelynek keretében a több száz éves palotákat, nemesi kúriákat jelképes, négyzetméterenkénti egyrubeles áron adják bérbe abban az esetben, ha a befektetők felújítják az épületet. A bérlőkkel 49 évre kötik a szerződést.
    Eddig öt műemlék épület felújítására és bérbe adására kötöttek megállapodást Moszkvában.