Az ajándékozási illeték olyan közteherviselési forma, amelynél a jogalap - a laikusok által fel nem fogható - jogszabályi csapdahelyzetekből áll. Sok cégnél a tulajdonos elengedi az osztalékot, amit visszaforgatnak a vállalkozásba, ám ez ajándéknak minősülhet - írta az Adózóna. 

Bár az elengedés logikus lépés, gyakran csak utólag derül ki, hogy az állami adógépezet mondhatni csapdát állított a gyanútlan tulajdonosoknak. Az elengedett osztalék ugyanis számvitelileg rendkívüli eredmény, és mint ilyen ajándéknak is minősül. Bár léteznek különböző mentességek, egyik sem vonatkozik erre az esetre, sőt 2010-től ez még társasági adóalapot is képez, úgy hogy eközben a társasági adóalap idevágó korrekciós tétele 2009 végén megszűnt.

A magánszemély tulajdonosok döntéséről nem feltétlenül értesül a könyvelő, és ha a hatás utólag nem korrigálható, akkor bizony alaposan pórul lehet járni, hiszen az ajándékozási illeték 35 millió forint felett már 40 százalék, és ha ettől a cég nyereséges is, akkor további 19 százalék társasági adó is tetézi azt, pedig valójában senki sem kapott semmilyen jövedelmet a vállalkozástól. Orwelli helyzetet idéz, ha egy nem létező jövedelmet 69 százalék közteherrel lehet sújtani!

Az előbbi előírások talán megváltoznak, ahogy reménykedni lehet talán abban is, hogy a korábbi pénzügyi kormányzat távozásával az alábbi illetékköteles esetek is megváltozhatnak:

• a megvásárolt telekre épített lakóingatlan esetén, ha 6 év eltelik, attól függetlenül, hogy a használatbavételi engedély miért késik (pl. árvíz miatt)

• a családtagok egymásnak adott készpénzajándéka, de akár a karácsonyi ajándék is, ha 150 ezer forint felett van.