Egyre kibírhatatlanabb a svájci frank árfolyama, hitelesek tízezrei kerülnek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyesek a futamidő hosszabbítását választják, hogy csökkentsék terheiket. Ingatlanos szakértők szerint bizonyos esetekben megéri bérbe adni a lakást, mert a bérleti díjak már nem nagyon esnek, a törlesztő részlet viszont folyamatosan emelkedik, forintra átváltani pedig nem nagyon éri meg.

Két-három évvel ezelőtt szinte ingyen lehetett hozzájutni a deviza alapú, főleg svájci frankos lakáshitelekhez. Az alacsony törlesztőrészletek tízezreket vonzottak, a fejlesztők alig győzték indítani az új projekteket. Voltak olyam marketing kampányok, hogy „Miért bérelne lakást, amikor ugyanannyi vagy még kevesebb havi összköltséggel sajátja is lehet”. A svájci frank azonban bolhaként felpattant 20-30-40 százalékkal is megdrágítva a kölcsönt, úgyhogy az előny elolvadt.

Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője így érvelt az Ingatlanmenedzsernek: az albérleti kereslet egy részét valóban azok adják, akik már nem képesek fizetni a részleteket, igyekeznek eladni ingatlanukat, ám arányukat egyelőre nehéz megbecsülni, de növekedhet a közeljövőben. A kínálati oldalon is megjelennek, hiszen bevételt akarnak előteremteni. Az összkínálaton belüli arányuk azonban még nem számottevő.  

Manapság a fővárosban 50 ezer forinttól indulnak a havi lakásbérletek, a legtöbben az 50-75 ezer forintos sávban keresgélnek. Vidéken a nagyobb városokban 30 ezer forinttól kezdődnek a díjak. Alkudni természetesen lehet, de az elmúlt egy-másfél évben már csökkentek annyit a bérleti díjak, hogy a mostani stagnálás után valószinüleg nem apadnak tovább.

Az újépítésű lakások értékesítése eközben erősen visszaesett, s ez is hatással van a bérleti piacra, méghozzá ösztönzőleg. Murányi utalt rá: magasabb önerő kell és megszűntek vagy nehezebben megszerezhetők a támogatások, ezért sokan kénytelenek elállni a vásárlástól. Ha mindehhez bizonytalan a munakhelyük is, akkor végképp a bérleti piacon kötnek ki, ami megintcsak nem a bérleti díjak csökkenése, inkább enyhe emelkedése felé hat.

Orbán Viktor kormányfő 29 pontos csomagjának egyik elemeként említette, hogy a tervek szerint már nem kell vállalkozónak lenni a lakásbérbeadáshoz. Ez a körülmény közvetve szintén jót tesz a lakásbréleti piacnak, mert könnyíti a belépést.   

Az albérleti piac általában a nyár közepén kezd felpörögni, mivel a diákok ekkortól vadásznak a jó lakásokra a fővárosban az egyetemek és főiskolák környékén, de nincs ez másképp a vidéki nagyvárosokban sem. Budapesten a kereslet egy részét a külföldi vállalatvezetők adják, nekik a cég általában Budán a zöldövezetekben vagy a belvárosban igyekszik nagy méretű, jól megközelíthető lakást találni. Egyes közvetítők sokági csak ezekből a jól fizető ügyfelekből éltek a válság előtt, már a helyzet változott, a közepes kategóriák iránt is megnőtt a kereslet.