A kertépítést illetően is kezd kettészakadni a társadalom.
A kertépítést illetően is kezd kettészakadni a társadalom. Legalábbis így vélekedik a Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, Kosztka Ernő. Szerinte hiányzik a hagyományokra épülő kertkultúra, így az igényszínvonal hullámzó. Ugyanakkor nem csak a valóságos parkot építtető vagyonos réteg igényes. Egyre többen vannak, akik újra felfedezik a díszkerteket, veteményeseket.
Évről-évre bővül azok köre, akik szeretnék a gyerekeket virágok közt felnevelni, és azt, hogy a család a saját fájáról egye a cseresznyét a pázsitot díszítő a szikladekoráció között. Ma már szeretik, ha a díszkertben veteményes és termő gyümölcsfák vannak, és bizony nagyon szépen lehet kombinálni a két funkciót. Ez a szokás a fűszernövényekkel kezdődött a nyolcvanas évek végén, amikor egyre több délre néző rézsűn tűnt fel a kakukkfű, zsálya, citromfű, rozmaring.
Érték a gyümölcsös
A változásokat annál is inkább üdvözlik a kertépítők, mert végre eljutottunk oda, hogy ma már egyre kevesebb megrendelő vágatja ki a gyümölcsfákat, hogy díszfákat ültessenek helyébe, amint az egy évtizede még általános volt.
Ez a trend ugyanakkor azt is mutatja, hogy leáldozóban van a mediterrán kert, a mediterrán örökzöldek divatja. És a profi kertészmérnökök ezt is örömmel veszik, hiszen legtöbbjük szívügye a tájba belesimuló kert. Nálunk az elmúlt évszázad nagy részében tájidegen kerteket telepítettek, újabban azonban sokan pártfogolják a Magyarországon őshonos, ehető termésű cserjék elterjesztését is, mint például a húsos som vagy a mogyoró.
Másrészt sok ötletet lophatunk el külföldről is. Belgium, Hollandia, Dánia a sövények országa: egyetlen kisvárosban annyi nyírt cserjét és fát láttunk, mint nálunk egy megyében. Ennek oka, hogy a hozzánk képest magas vásárlóerő révén igen sokan költöznek családi házba, a népsűrűség miatt azonban kicsik a telkek. Budapest környékén ugyanakkor a gombamód szaporodó lakóparkokban is ez a helyzet, tehát térhatároló kerti elemként gyakrabban találkozunk ma már sövénnyel, mint a két évtizede „szinte kötelező” tujasorral. Az említett országokban kis hátsó udvarokat a ház folytatásaként, szabadtéri nappaliként használják.
Ami a magyar kertkultúrát illeti, a kezdetek a 18. századra nyúlnak vissza, de akkoriban természetesen csak az arisztokrácia követte ilyen módon a nyugat-európai divatot. Manapság Franciaországban és Németországban már a parkosított kertek a menők, a vásárlók nagy gondot fordítanak a kertjeik dekorációjára is: ezt szökőkutak, szobrok és különleges a növényválaszték jelképezik.
Itt a minimál
Másrészt egyre inkább teret hódit – hazánkban is – a minimál stílus, akárcsak az építészetben, noha a minőségi anyagok felhasználása miatt azért ezek sem kerülnek kevésbe. A szépen kiépített kert akár 30 százalékkal is emelheti egy ingatlan értékét. Ha maga a családi ház vagy villa belekerül 50 millióba, akkor a megfelelően felépített környezetre akár a tizedét is érdemes rááldozni. Egy átlagos új építésű, igényes családi házhoz általában 2-4 millió forintért építtetnek kertet. Ebben az összegben benne vannak a burkolatok, bútorok, az öntözőrendszerrel ellátott gyep, a fák, cserjék, virágágyások.
Minden kert egyedi alkotás, amely ideális esetben a környezetbe illeszkedik és nem csak a család igényeit szolgálja ki, hanem tükrözi a tulajdonos ízlését is. Azonban dzsungelbe téved, aki profi szakembert – sőt talán: művészt – keres kertjének megtervezésére és a kivitelezésre. Manapság boldog-boldogtalan kerttervezőként hirdeti magát, és hírek szerint – a TEÁOR-szám alapján – 15 ezer cég vette fel a tevékenységi körébe a kertépítést.
Valójában azonban körülbelül ezer vállalkozás szakosodott erre a munkára, közöttük azonban nincs háromszáz sem, amely minőségi munkát végez – legalábbis ezt állítja Kosztka Ernő, a 15 éve alakult szakszövetség elnöke.
Csalóka nevek
„Ma a zöldségtermesztő is kiírja, hogy kerttervező, pedig ez a munka komoly mérnöki szaktudást is igényel, nem csupán a növények ismeretét és némi alkotó fantáziát” – mondta Stump Ferenc kertészmérnök. A tervezés során ügyelni kell a funkcionalitás és az esztétika arányára, a kert fenntarthatóságára és komoly munka az alapozások, a vízelvezetés és vízellátás, valamint a talaj alatt húzódó elektromos vezetékhálózat megtervezése. Mindezt, még a tavakat is úgy kell létrehozni, hogy a pincébe egy csepp se szivárogjon le.
A jól megépített kert egyik ismérve az átgondolt fenntarthatóság is, hiszen a tulajdonos számára nem mindegy, mennyi gondozást igényel a kert. Ez vonatkozik a kert terepviszonyainak kialakítására, műtárgyaira, növényzetére, gyepfelületére, kerti tavára.
Új trend az úszótó, vagy fürdőtó, amelynek vizét vegyszermentes biológiai szűrőn keresztült keringetik. A Magyarországon átlagosan 100 négyzetméteres vízfelületű fürdőtavak úszó része általában 8 x 3 méteres és a létesítés 6-7 millió forintba kerül.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.