A vezetői körlevélben foglaltaknak nincs kötelező erejük, ám megvalósulásukat a PSZÁF figyelembe veszi ellenőrzése során. A felügyelet honlapján közzétett dokumentum azt kéri a bankoktól, hogy tegyék transzparenssé, és alaposan részletezzék a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedéséhez vezető közgazdasági és piaci indokokat.

A PSZÁF elvárja, hogy a bankok a kamat, illetve a törlesztőrészlet számítási módjának bemutatása mellett tegyék átláthatóvá azt is, hogy milyen forrásköltségekkel számolnak, továbbá ismertessék közérthetően a törlesztőrészletek alkotóelemeit, felbontását, és mutassák be - kalkulátor, törlesztési tábla stb. segítségével - a kamat, törlesztőrészlet emelkedésének okát.

További elvárás, hogy a hitelintézetek adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, a futamidő meghosszabbítása esetén pedig hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, mert a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik.

A tájékoztatás különösen fontos az annuitásos törlesztésű hitel futamidejének meghosszabbításakor, mert az annuitásos számítási mód esetén a törlesztőrészlet kezdetben nagyobb arányban tartalmazza a hiteldíjat, mint magát a tőketartozást - figyelmeztet a körlevél. A felügyelet azt ajánlja, hogy a bankok ilyen esetekben példával illusztrálják a törlesztőrészlet alakulását.

A felügyelet áprilisi vezetői körlevelében a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatos elvárásait ismertette. A felügyeletnek nincs jogszabályalkotási joga, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa a legjobb gyakorlat alkalmazását ajánlások kiadásával igyekszik elérni. A PSZÁF főigazgatója által kiadott vezetői körlevelek egy-egy szektorra, részpiacra vonatkozóan fogalmazzák meg a felügyelet ajánlásait.

A nem kötelező érvényű ajánlások a fogyasztóvédelem területén a különböző jogszabályi előírások felügyeleti értelmezésével orientálják a piaci szereplők magatartását; a jogszerű, ám nem etikus gyakorlatot a felügyelet az elvárt magatartás, követelmények megfogalmazásával igyekszik megszüntetni.

Az ajánlások azonban nem minden esetben kellően hatásosak. A PSZÁF például már 2006-ban megfogalmazta az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos elvárásait, de a piaci szereplők nem változtattak gyakorlatukon. Az ajánlás egyébként nagyrészt ugyanazokat az elveket és elvárásokat tartalmazta, mint a bankok egyoldalú szerződésmódosítását kordába szorító, a parlament által idén márciusban elfogadott törvény.  Egyes szakértők úgy vélik, ha a felügyeletnek rendelkezési joga volna, hatásosabban, rugalmasabban és gyorsabban léphetne fel, ha a piacon zavar keletkezik, ezt a PSZÁF korábbi elnökei közül többen is szorgalmazták.