A CB Richard Ellis éves elemzésében 280 kiskereskedelmi cég jelenlétét vizsgálta 67 országban. A jelentés képet alkot az. ún „retail” szektor globalizáltságáról és a regionális különbségekről, egyúttal meghatározza a globális kereskedelem aktuális terjeszkedési tendenciáit is.

Európa vezető fővárosai dominálják a felmérés alapján készült lista első 10 helyét: hét főváros az öreg kontinensről való, melléjük csak New York City, Dubai és Tokió került be. Dubai negyedik helye a kereskedelemben betöltött egyre erősödő szerepét mutatja. Gyors felzárkózásának oka többek közt a jelenlegi fejlesztési boom az emírségben, ami jelentős mennyiségű új kiskereskedelmi területet hozott létre, a régió étvágya a nemzetközi márkák iránt, valamint a franchise partnerek hálózata, ami nagy segítség a kereskedőknek a piac hatékony eléréséhez. Más ázsiai városok is jelentős szereplők a CB Richard Ellis listáján: Tokió, Szingapúr, Hong Kong és Peking egyaránt a TOP15-ök csoportjába tartozik.

A tanulmány a kereskedők expanzióját az elsődleges és másodlagos városokat tekintve is vizsgálja, érdekes bepillantást engedve a kereskedők nemzetközi terjeszkedési stratégiájába. Míg az elsőszámú (fő)városok, mint London vagy Párizs továbbra is vonzóak a nemzetközi láncok többségének, a másodlagos lokációk, mint Manchester vagy Lyon már csak a fővárosban jelen lévő cégek 60 százalékát érdeklik. A helyzet nem különbözik az Egyesült Államokban sem: a New York-ban jelen lévő kereskedők legfeljebb 65-75 százaléka található meg más egyesült államokbeli városban. Az amerikai kontinensen első New York után dobogós még Chicago (20.) és San Francisco (21.) is, amelyek a globális listán Bécs és Róma után következnek. Az egész világot tekintve a másodlagos piacok a fővárosban működő cégek 58 százalékát vonzzák. Egyetlen kivétel Németország, ahol a Berlinben (7.) jelen lévő kereskedők több mint háromnegyede Münchenben (8), Hamburgban (11.) és Kölnben (31.) is működik.

Néhány nemzetközi kereskedő az új piacra lépést arra használja, hogy jelenlétét számos más városban is kiterjessze, így kihasználva a bolthálózat nyújtotta lehetőségeket, Mások egy „zászlóshajó” üzlettel indítják a piac meghódítását olyan országokban, ahol egy városban lehetséges a piac nagy részének elérése. A „zászlóshajó” megközelítés leginkább a luxusmárkák kereskedőire jellemző, és főleg a felzárkózó országokban, ahol a vásárlóerő nagy része a fővárosban koncentrálódik. Ezek a célvárosok gyakran a leglátogatottabb turistacélpontok is egyben. A luxusmárkák efféle stratégiáját az is indokolja, hogy az, hogy csak az ország elsőszámú városában vannak jelen, további exkluzivitást és vonzerőt kölcsönöz nekik, és erre minden luxuscikkel kereskedő cég törekszik.

Peter Gold, a CB Richard Ellis európai kiskereskedelmi vezetője a jelentést így kommentálta: „Most a kereskedőket minden korábbinál jobban érdekli a vásárló közönség és kevésbé a piac – tehát nem annyira az ország, hanem a város az, ami számít. A CBRE tanulmánya ezt a mikro-szintű megközelítést hangsúlyozza, azt mutatva, hogy egy nemzetközi cég egy városba történő belépése nem feltétlenül jelenti azt, hogy később az adott ország más településeken is megjelenik. Európa folyamatos, domináns szerepe a kiskereskedelemben a régió geopolitikai szerepének pozitív hatása. Az Európai Unió a határokon átnyúló kereskedelem egyik legnagyobb sikertörténete: a közös valuta, a közös jogi alapok, a kulturális és történelmi kapcsolatok hálózata a határokon átnyúló kereskedelmet még vonzóbbá és egyszerűbbé teszi.”