Egy német szakportál által elvégzett kutatás szerint a rejtett megoldással két fokkal alacsonyabban tartható a szobák hőmérséklete, anélkül, hogy hidegebbnek éreznénk. Egy fok pedig hat százalékkal kevesebb felhasznált energiát jelent - ennyit tudunk tehát spórolni.

Előnyök és hátrányok

Az előnyök mellett nem szabad megfeledkezni a hátrányokról sem: lassabban tudjuk felfűteni a helyiségeket a padlófűtéssel. A nagyobb "reakcióidő" miatt előfordulhat (főleg nagyobb, déli fekvésű szobánál) az is, hogy a Nap már rég átmelegítette az adott helyet, így teljesen feleslegesen  járatjuk a rendszert.

Hasonlóan a központi fűtéshez, a padlófűtésnél is melegvíz kering a rendszerben, azzal a különbséggel, hogy előbbinél 70, az utóbbinál 33-40 fokos. Nem nehéz kitalálni, melyik kerül kevesebbe, ráadásul az alacsonyabb hőmérséklet miatt alternatív energiaforrásokkal (földhő, napenergia) is rásegíthetünk a működésre. További előnye, hogy megfelelő járólapok választásával tovább tudjuk "tárolni" a hőt a szobákban - de a padlófűtéshez választhatunk megfelelő padlószőnyeget, parkettát és megoldást is. (Ezeknél fontos a hőáteresztő-képesség és a hőállóság - a választásban szakemberek segítenek a boltokban.)

A magyar vgfszaklap.hu szakportál még részletesebben taglalja a padlófűtés kérdéskörét, a hosszabb, szakmai cikkből válogatottunk néhány fontos tudnivalót. 

Mikor alkalmazható?

Fontos megjegyezni, hogy kizárólag padlófűtéssel rendelkező helyiséget csak akkor lehet készíteni, ha a hőveszteség az egészségügyi- és komfortszempontoknak megfelelő padlóhőmérséklettel pótolható. Ha a helyiség nagy ablakfelületekkel, nem eléggé szigetelt határoló szerkezetekkel rendelkezik, és a padlófűtés a megengedett felületi hőmérsékletek mellett nem pótolja a veszteséget, kiegészítő fűtést kell alkalmazni. A padló felületi hőmérsékletét elsősorban egészségügyi szempontok miatt, de szerkezeti okokból is maximálni kell. A tartózkodó térben, szegélyzónában, illetve a fürdőszobákban eltérő a megengedhető padlóhőmérséklet. Normál tartózkodási térben max. 29 °C, szegélyzónában max. 35 °C, fürdőszobában max. 33 °C engedhető meg. Ritkább csőfektetéssel, alacsonyabb vízhőmérséklettel alacsonyabb padlóhőmérséklet és hőleadás választható, sűrűbb csövekkel, magasabb vízhőmérséklettel nagyobb értékek. Ezért is fontos, hogy elkészítés előtt méretezzük a padlófűtést. Határozzuk meg az adott előremenő vízhőmérséklet, és az alkalmazott padlószerkezet, illetve burkolat figyelembevételével a megfelelő csőosztást és ezzel az elérhető hőteljesítményt. 

Padlófűtés és/vagy radiátor?

Nagyon gyakori igény, különösen kétszintes lakásoknál, hogy a helyiségek egy része padló-, más része radiátoros fűtéssel működjön. A kertkapcsolattal rendelkező nappali szobák padozatát például célszerű padlócsempével vagy kőlapokkal burkolni, így kínálja magát a padlófűtés, míg a többi lakóhelyiség meleg padlóburkolattal készül, logikusan fűtőtestek használatával. Mindig célszerű viszont a fürdőszobák padlóját melegen tartani, temperálni, hiszen ez egyben szárazon is tartja a felületet.

Az ideális burkolat

A padlófűtés szempontjából nem lényegtelen a padlóburkolat anyaga. Ideális esetben kő, márvány vagy padlócsempe alá fektetik a csöveket. Kedvezőtlenebb hőleadási paraméterekkel szőnyegpadló vagy parketta alá is fektethető padlófűtés. A parketta alatt készített padlófűtésnél nem csak a nagyobb hővezetési ellenállás okoz problémát, hanem a fa alakváltoztatási tulajdonsága is. Még speciális technológiával ragasztott padlóburkolat esetében is kritikus és utólag esztétikai problémákat okozhat az esztrichre készített burkolat. Ha feltétlenül parketta alá kívánunk padlófűtést készíteni, azt a parketta gyártójával, kivitelezőjével gondosan egyeztetni kell. Egyes gyártók erre speciális szerkezeti megoldásokat kínálnak sugárzó alátétekkel, ahol a fűtőcsövek szabadon, levegőtérben vannak a parketta alatt elhelyezve. 

A megfelelő hőmérséklet

A szoba hőmérséklete, ahol élünk, dolgozunk vagy szórakozunk, fontos szerepet játszik közérzetünkben. Nem lehet hidegebb vagy melegebb pillanatnyi igényünknél, amely függ öltözködésünktől és attól, hogy éppen mit csinálunk. A tevékenység és a ruházkodás eltérő az egyes helyiségekben, ezért a szobahőmérsékletet ennek megfelelően kell biztosítani. Tipikus hőmérséklet igények lakóházakban: konyha 19 fok, nappali 20 fok, fürdőszoba 23 fok, hálószoba 18 fok, előtér 18 fok.

Külön probléma, hogy az ideális környezeti hőmérsékletigény eltérő az egyes személyeknél. Az azonos paraméterekkel tervezett lakásokba különböző emberek költöznek, így szükséges, hogy a szobák hőmérséklete szabályozható legyen.  A padlófűtések nagy hőtehetetlensége miatt korábban az volt az általános vélemény, hogy nem lehet és nem is célszerű helyiséghőmérséklet-szabályozást alkalmazni. A szabályozó berendezések fejlődése, az alkalmazott érzékelőelemek kapcsolási differenciájának csökkenése ma új lehetőségeket nyit ezen a területen. 

Még részletesenn információk a szakportál írásában.