Egy nagyvárosban az adott ingatlanhoz kapcsolódó – saját – zöldterület értéke a város központja felé haladva egyre nő, áll az Excelsior Budapest Spa szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Zöld a belvárosban
cordia
Az elméleti érték növekedésének fő oka a magas beépíthetőségi arányban, valamint a terület hasznosításának alternatív lehetőségeiben keresendő. Ha a terület hasznosításának leghatékonyabb módja – és a gyakorlatban ez szinte kivétel nélkül mindig így van – a beépítés, akkor a beépíthető terület rovására kialakított zöldterület, kert elméleti értéke megegyezik a beépítésből kinyerhető haszonnal. Ezt az elméleti értéket azonban nehéz érvényesíteni a piacon. Extrém példával élve: ha egy beruházó egy belvárosi telken egy soklakásos társasház helyett egy nagy zöldterülettel rendelkező családi házat építene, nagyon nehezen találna olyan vevőt akinek megérné a zöldterületért több lakás árát kifizetni.
Kicsik, de szépek
Nem találunk nagy, lakásokhoz kapcsolódó kerteket a pesti belváros új lakásprojektjeiben. Ennek oka a magas elméleti érték mellett az, hogy itt erre nem is mutatkozik jelentős igény, emellett a városkép sem enged teret ilyen jellegű ingatlanoknak. Mi több, kevés olyan társasházat találunk, amihez zöldterület csatlakozik. Még a luxus szegmensben sem jellemző a nagy, lakásokhoz csatlakozó kert. A Palazzo Dorottya a pesti Duna-part egyik legjelentősebb luxusprojektje esetében a belső udvart parkosítják, ez azonban – méretéből következően – inkább csak szép, semmint ténylegesen a pihenést és kikapcsolódást szolgálná. Hasonló méretű, és funkciót betöltő belső kerttel találkozhatunk a száz loftlakásból álló Mill-Loft projektben.
Hely a tetőn
A zsúfolt belvárosban a zöldterület kialakításának egyik módja tetőkert létesítése. A tetőkert nem veszi el a beépíthető területet, hiszen a felépítmény tetején kap helyet, így nem magas az elméleti értéke, ugyanakkor hasonlóan előnyös, mint a földszinten kialakított kert. Budapest VI. kerületében az Andrássy út közelében találunk olyan projektet, ahol tetőkertet alakítanak ki. Egy meglévő társasház tetején tetőtér-bővítéssel kialakítandó 15 új lakás lakói egy 90 négyzetméteres tetőkerten osztozhatnak. Ennél jóval nagyobb, 500 négyzetméteres tetőkert létesül egy ligetvárosi tetőtér-felújításos projektben, ahol 32 lakás vásárlói élvezhetik a kert előnyeit. Bár mindkét projekt esetében találunk panorámás lakásokat, a kínálatban nem luxuskategóriájú ingatlanokról van szó.
A tetőn kialakított kert kiváló hőszigetelést nyújt, így csökkentheti a lakások hűtési és fűtési költségeit. A szakemberek szerint a tetőkert egyéb járulékos haszonnal is jár, a kert pormegkötése például javítja a levegő tisztaságát, a földréteg vízfelszívása pedig csökkenti a csatornahálózat terhelését. Mindezen tényezőket figyelembe véve könnyen elképzelhető a tetőkertek elszaporodása a pesti belvárosban is, de előbb megbízható építési technikáknak kell elterjednie ahhoz, hogy a jelenleg még létező vásárlói ellenérzések elmúljanak.
Budai kertek
A budai kerületek szinte mindegyikében találunk kertváros jellegű, nagy zöldterülettel rendelkező övezeteket, ezúttal azonban csak központi kerületekkel – I., II., – foglalkozunk. Az I. kerület új építésű luxusprojektjeiben nem jellemző, hogy a beruházó nagy zöldterületeket alakítana ki a lakások körül. A közvetlenül a Budai Várban lévő Anjou Residence-t belső kertek veszik körül, ezek mérete azonban nem jelentős, így a pihenést, kikapcsolódást szolgáló funkciójukat sem tudják betölteni. A vár tőszomszédságban épülő Corvinus Palace projekt a sűrű beépítettség miatt szintén nem rendelkezik pihenési célokat szolgáló zöldterülettel. A Szabó Ilonka utcában álló Gyöngy-ház körül kisebb kert kerül kialakításra, főleg esztétikai funkcióval.
A II. kerületben már jóval több nagy zöldterülettel rendelkező luxusberuházást találunk. A luxusprojektek közül az Excelsior Budapest Spa-t csaknem 2,5 hektáros, azaz 25.000 négyzetméteres park veszi körül. A beruházó nagy hangsúlyt fektet a zöldterület pihenést és kikapcsolódást szolgáló funkciójára, ezért gyermekjátszótér, szökőkút és virágágyások is létesülnek a területen. Különleges része a parknak a piramis formájú csillagvizsgáló.
A Lepke Lakókertben 14 lakás épül egy több mint 3000 négyzetméteres telken. Az épületek kialakításnál külön figyelmet szenteltek a már meglévő fák és növényzet megóvására, az új növények ültetésével pedig elválasztó, takaró funkciót is betöltenek. A társasház lakásainak közös költségében a kertgondozás is szerepel. A Mammut Bevásárlóközpont közelében épülő Ádám-, illetve Évakert esetén szintén hangsúlyos az épületeket körül vevő zöldterület. A földszinti lakások kizárólagos kerthasználattal rendelkeznek, míg a többi lakás vásárlója egy 700, illetve 1000 négyzetméteres zöldterületet használhat közösen.