2008. május. 08. 07:55 Utolsó frissítés: 2008. május. 08. 07:57 Ingatlanmenedzser

Lakáshitelek: kamatcsökkenés az év második felében?

2008 második félévében lehet számítani az euró és a svájci frank kamatcsökkentésére, de a magasabb kockázati felárak miatt a lakossági hitelkamatok mérséklődése itthon csak 2009-ben várható, derül ki egy hitelközvetítő cég felméréséből.

„A jelzáloghitel-piaci körülmények egyfelől indokolttá teszik a finanszírozók óvatosabb magatartását, másfelől a tavalyi évben jelentős növekménnyel záró hazai jelzáloghitel állomány bővülésére számítunk ebben az évben is” összegezte várakozásait Hegedűs Éva a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója a cég szerkesztőségünknek eljuttatott sajtóközleményében. A háztartások eladósodásának trendje a korábbi EU15 kevésbé fejlett országainak példáját követheti. Spanyolországban, Portugáliában 1995-től, Görögországban 2000-től a hitelkamatok csökkenése, a futamidő növekedése és a jövedelem emelkedése a háztartások hitelkeresletének élénkülését eredményezte, a törlesztési teher mérsékelt növekedése mellett. „Véleményem szerint hasonló tendencia várható Magyarországon is, s 2008. második félévben már számítani lehet az Európai Központi Bank és a Svájci Jegybank kamatcsökkentésére, de ennek ellenére a magasabb kockázati felárak miatt a lakossági hitelkamatok mérséklődése az idén még nem várható.”

A hazai jelzáloghitel piac jelentős változáson ment keresztül, meghatározóvá vált a hitelközvetítők szerepe. A piac meghatározó szereplői több száz bankfiókkal is 50-60 százalékos közvetítői arány mellett finanszíroznak. A saját értékesítési hálózattal nem rendelkező, e tekintetben speciális finanszírozónak mondható BG Hitel és Lízing 2007-ben 8,4 milliárd forintot helyezett ki, és az idei első négy hónapban folyósított hitelek összege is meghaladta a 4 milliárd forintot.

A trendszerű átalakulás oka a megváltozott vásárlói magatartás. Ma már az ügyfelek jelentős hányada nem csak egy bankkal áll kapcsolatban, s a hitelkihelyezés több mint fele a közvetítőkön keresztül történik, ahol a konstrukciók versenyképessége a döntő tényező. A jövedelem alapú hitelek árazása számottevően alacsonyabb, mint a tisztán fedezet alapú hiteleké, s a hazai piacon e tekintetben jelenleg több százalékos tényleges különbség is megfigyelhető.