Abban az időben, amikor Einstein nem ment át az FBI nemzetbiztonsági átvilágításán, a fizikus egyfajta büszkeségtől hajtva amerikai állampolgárságért folyamodott. A tudós 1940. június 22-én jelent meg egy trentoni szövetségi bíró előtt, hogy állampolgársági vizsgát tegyen. A ceremónián jelen lévő riportereknek nyilatkozó Einstein ódákat zengett választott hazájáról. Azt mondta, az Egyesült Államok majd megmutatja, hogy a demokrácia nem csupán egyfajta kormányzat, hanem elválaszthatatlanul összefonódik a hagyományos amerikai erkölccsel.

Einstein azt szerette legjobban Amerikában – különösen Európával összehasonlítva –, hogy nagyrészt mentes volt a merev osztályhierarchiától és különbségektől. Princetonból angliai barátainak küldött első leveleiben nem győzött csodálkozni ezen. Ahogy jobban megismerte az országot, egyre inkább értékelte a gondolat és a szólás szabadságának tiszteletben tartását és a nonkonformizmus elfogadását. Úgy vélte, az amerikaiak azért szeretnek annyira az országukban élni, mert úgy fejezhetik ki magukat, ahogyan csak akarják.

Einstein már svájci diákévei óta kitartott bizonyos alapvető politikai elvek mellett. A szocialista gazdaságpolitika pártján állt, nézeteit azonban tovább árnyalta az egyéni szabadság, az erős demokratikus intézmények és a személyes jogok biztosítása melletti kiállás. Barátai között tartotta számon a demokratikus szocializmus olyan brit és amerikai vezéralakjait, mint Bertrand Russell és Norman Thomas. 1949-ben „Mi szól a szocializmus mellett?” (Why Socialism?) címmel cikket írt a Monthly Review első számába, amelyben lefektette politikai nézeteit.

A kapitalizmusban Einstein szerint természeténél fogva a fellendülés és válság ciklusai követik egymást, és a rendszer kiélezi a gazdagok és a szegények közötti különbségeket, az együttműködés serkentése helyett az önzést teszi az önfenntartás eszközévé. Ellenszenvesnek találta, hogy a vagyon felhalmozása önmagáért való dicső cél, az emberbaráti tevékenység pedig háttérbe szorul. Hozzátette, hogy a kapitalista rendszer oktatása inkább a karrierre összpontosít, mint a kreatív gondolkodásra. Einstein úgy vélte, mindez elkerülhető, ha a jelenlegi rendszert szocialista gazdaságra cserélik, feltéve, hogy biztosítékokat építenek be a túlzott központosítás és a személyes szabadság korlátozása ellen.

Egyéni jogok védelme

hvgkonyvek.hu

Az egyén jogainak védelme Einstein politikai filozófiájának központi eleme volt. Egyéni szabadság nélkül nem virágozhat a kreativitás, és az újító művészeti és tudományos törekvések is elsorvadnak. Elfogadhatatlan volt a számára, hogy az állam korlátozza az egyén személyes, politikai vagy szakmai szabadságát.

Mindezt a legjobban polgárjogi nézeteiben lehetett tetten érni. Princetonba érkezve azonnal fellépett a faji megkülönböztetés ellen. Akkoriban szegregáltak voltak a mozik, és a feketék még cipőt vagy ruhát sem próbálhattak fel az áruházakban. A princetoni hallgatói újság pedig leírhatta, hogy az egyetem megnyitása a feketék előtt „nemes gondolat, de még nem érkezett el az ideje”.

Einstein Németországban nevelkedett zsidóként mélyen együttérzett azokkal, akiket megkülönböztetés ért. „The Negro Question” (A négerkérdés) című, a Pageant magazinban megjelent esszéjében azt írta, minél inkább amerikainak érzi magát, annál jobban elkeseríti, hogy amerikai honfitársai egy részét lebecsülik. Csak úgy menekülhet az érzéstől, hogy ő is bűnrészes ebben, ha felemeli ellene a szavát.

Einstein több olyan gesztust is tett, amelyek kifejezték a szegregációval szembeni ellenérzését. Például az otthonában szállásolta el Marian Anderson fekete énekesnőt, amikor Princetonba jött koncertezni, és a helyi Nassau Inn nem volt hajlandó szobát adni neki. Anderson ettől fogva mindig Einsteinnél szállt meg, ha arra járt; az utolsó ilyen alkalomra alig két hónappal Einstein halála előtt került sor.

A fenti cikk Walter Isaacson Einstein – Az ember a relativitáselmélet mögött című könyvének szerkesztett részlete. A Steve Jobs-életrajz és az Innovátorok című bestsellerek szerzője Einstein munkásságát, a fizikában elért eredményeit és a fordulatokban gazdag életét történelmi és tudománytörténeti kontextusba helyezi. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.