Aki Nobel-díjat szeretne nyerni, tanulmányozza a férgeket! Például a Caenorhabditis elegans nevű fonalférget, amelyet a barátai csak C. elegans néven emlegetnek. Már hat tudós zsebelte be a neves díjat a tanulmányozásával. A C. elegans volt az első élőlény a világon, amelynek elkészítették a génszekvenciáját, feltérképezték az egész genomját és az idegsejtjei hálózatát. De mindezen érdemein túl sokan úgy érzik, hogy még többre hivatott, mivel a C. elegans az első állat, amely fej-fej mellett halad a halállal – és nyerésre áll.

A C. elegans Petri-csészében körülbelül húsz napig marad életben. Egy öregedéskutatással foglalkozó tudóscsoport 2014-ben úgy döntött, hogy megpróbálja meghosszabbítani az életét. Korábbi kutatások azt bizonyították, hogy erre két hatásos módszer van. Ha az rsks-1 nevű gént kiiktatják, hat nappal nő a férgek élettartama, ha a daf-2 nevű gént, akkor pedig húsz nappal. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, mi történik, ha egyszerre mindkét gént kikapcsolják. A kutatók úgy becsülték, hogy az ilyen dupla mutánsok körülbelül 45 napig maradnak életben, de amikor ténylegesen létrehozták ezeket a férgeket, legnagyobb meglepetésükre némelyik még száz nap elteltével is élt és virult. Ez a férgek élettartamának döbbenetes mértékű: ötszörös növekedése – mintha az ember négyszáz évig élne.

Az élettartam-kutatás középpontjában pedig éppen az áll, hogy mindez az ember élettartamán is alkalmazhatóvá váljon. A genetika természetesen kulcsszerepet játszik ebben. A C. elegansszal kapcsolatos vizsgálatokra alapozva más kutatók azóta ötven további olyan gént fedeztek fel, amely a kor előrehaladtával a szervezet leépülését idézi elő. Ezek közül öt kulcsfontosságúnak tűnik – mivel kiiktatásuk 20 százalékkal növeli az élettartamot.

De a genetika nem minden. Az emberi „pótalkatrészek” kifogyhatatlan készletének létrehozására irányuló törekvések is hozzájárulhatnak az élettartam meghosszabbításához, ahogyan a robotsebészet elterjedése, valamint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek gyógyszerkutatásban történő alkalmazása is. De valójában nem egyik vagy másik technika, hanem sokkal inkább a megközelítések összessége vezet el minket új irányba.

Régen – a paleolit kortól egészen az ipari forradalom kezdetéig – a várható átlagos élettartam harminc év volt. A 20. század vívmányai – az antibiotikumok, a higiénia és a tiszta ivóvíz – 1950-re 48 évre, majd 2014-re 72 évre növelték az átlagosan elérhető életkort. Napjainkban azonban Ray Kurzweil és Aubrey de Grey gerontológus emlegetni kezdte a „hosszú élet szökési sebességét” – vagyis hogy a tudomány hamarosan eljut arra a szintre, hogy életünk minden évében egy évvel meg tudja hosszabbítani a várható élettartamot. Más szóval, ha átlépjük ezt a határt, akkor egy lépéssel a halál előtt járunk. Kurzweil szerint nagyjából 12 évre vagyunk ettől, míg De Grey szerint harmincra.

Ez pedig azt jelenti, hogy talán már mi is, de a gyermekeink mindenképpen évtizedekkel tovább élhetnek – egész egyszerűen azért, mert idővel mindnyájan találkozni fogunk egy sor öregedésmegelőző technológiával. Vegyünk számba néhányat a legígéretesebbek közül!

Öregedésgátló gyógyszerek

A Húsvét-sziget távoli és egzotikus hely, kőfejekről szóló fura legendák otthona. Az 1960-as évek közepén egy kis kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szóbeszédnek talán van némi igazságalapja. Úgy kezdődött, hogy a Húsvét-szigeten élő egészen apró és világtól elzárt közösség úgy döntött, hogy elege van az elszigeteltségből - és repülőteret építenek. A tudósok egészen elkeseredtek. A világ kevés érintetlen területének egyike el fogja veszíteni a tisztaságát. A vészhelyzetet felismerve nemzetközi kutatócsoport sietett a szigetre, hogy növényeket és állatokat gyűjtsön össze, valamint – ami történetünk szempontjából a legfontosabb – a sziget rejtélyes kőfejei alól előbányászott földmintákat.

ADRIAN DENNIS / AFP

A minták egy Suren Sehgal nevű kanadai mikrobiológus kezébe jutottak, aki felfedezte, hogy a talajnak gombaölő hatása van. Kivonta a talajból a hatóanyagot, és a sziget eredeti neve, Rapa Nui után rapamycinnnek nevezte el. Sehgal aztán az 1970-es évek végén felfedezte, hogy a földnek még erősebb varázsereje van, mint addig gondolta. A szirolimusznak is nevezett hatóanyag ugyanis nemcsak gombaölő, hanem az immunrendszer aktivitását is csökkenti, ezért hatalmas lehetőségek rejlenek benne szervátültetések esetén.

A szirolimuszt azóta mindenfélére használják: például ezzel vonják be a szívkatétert, és ezzel biztosítják, hogy a páciensek szervezete ne lökje ki az új vesét. Ezután a kutatók a varázsföld még bámulatosabb tulajdonságát fedezték fel: a hatóanyag a rákos sejtek növekedését is gátolja: blokkolja a sejtosztódást lehetővé tevő fehérjét. Azonfelül pedig, hogy védelmet nyújt a rák ellen, férgekben, legyekben és élesztőgombában alkalmazva az élettartamot is meghosszabbítja. Felmerült a kérdés: vajon a varázslat emlősök esetén is működik?

Az NIH tudósai 2009-ben adtak választ a kérdésre. Kutatásuk alapján a szirolimusz 16 százalékkal hosszabbította meg az egerek élettartamát. A Novartis az eredmények hatására 2014-ben embereken vizsgálta a hatóanyagot. Ez volt az első hivatalos gyógyszervizsgálat, amelyet nagy gyógyszerkutató vállalat öregedésgátló hatóanyaggal végzett. A vizsgálat eredményeivel akár saját gyógyszeres szekrényünkben is találkozhatunk: ez a világon a legelterjedtebb diabéteszgyógyszer, a metformin. A szer gátolja a cukorképződést, és segítség az inzulinszabályozásban. Ugyanakkor a sejtek anyagcseréjét is lassítja, így védelmet nyújt az oxidatív stressz és a rák ellen, valamint – ahogyan a fentiekben már olvashattuk – jelentős mértékben meghosszabbítja a férgek, az egerek és a patkányok élettartamát. De vajon az emberekét is? Ez még kérdéses, de a kutatók dolgoznak az ügyön.

Miközben a szirolimusz és a metformin védelmet nyújt az időskori egészségromlás ellen, más tudósok olyan hatóanyagokat keresnek, amelyek visszafordítják az idő kerekét. A szenolitikus gyógyszerek elpusztítják a gyulladáskeltő zombisejteket, amelyek az öregedés egyik faktoraként ismertek. Jelenleg fél tucat vállalat vesz részt ebben a munkában, és dolgozik számos olyan gyógyszer kifejlesztésén, amely kiiktatja a zombisejteket, és késlelteti vagy enyhíti az időskori megbetegedéseket a csontritkulástól kezdve a szív- és érrendszeri betegségeken át az idegrendszer leépüléséig.

Az egyik legérdekesebb kutatást a Unity Biotechnology végzi, amely kifejlesztett egy módszert a szenolitikus sejtek azonosítására és kiiktatására, amely egereken működik – méghozzá nagyszerűen. A középkorúság elérésétől elkezdett rendszeres kezelés hatására az egerek 35 százalékkal hosszabb, ugyanakkor egészségesebb életet is élnek. Az öregedés minden jellemző tünete – a lecsökkent energiaszinttől kezdve a hályogképződésen át a veseelégtelenségig – vagy teljesen eltűnik, vagy csak jóval idősebb korban jelentkezik.

És ott a Samumed, a világ talán legismertebb öregedéskutató vállalata. Ez a San Diegó-i központú biotechnológiai vállalat a Wnt-jelutakra koncentrál, amely a szervezet egyik üzenettovábbító, jelátviteli útvonala. Ebben az esetben az üzenetek gének egy csoportját irányítják, amelyek a fejlődő magzat növekedését segítik, és úgy tűnik, egyúttal az öregedésben is kulcsszerepet játszanak. A Samumed kutatásainak vitathatatlanul legizgalmasabb ága a rákkutatás. A rák alapvetően az őssejtek összezavarodásából keletkezik. A Samumed gyógyszerei elhallgattatják a zavarhoz vezető jelátviteli csatornákat, így végső soron minden tumortípus ellen hatásosak. A legtöbb gyógyszer még mindig a klinikai fázis előtti vagy az I. fázisban jár, de a Samumed már adhatott a gyógyszerekből végső stádiumban levő betegeknek, és ezekben az esetekben is figyelemre méltó eredményeket értek el.

A fiatalság véres forrása

Az ifjak vérének fiatalító hatásáról szóló legendák egészen az ókori görögökig vezethetők vissza, később az ókori római költészetben, Ovidiusnál is megjelentek, majd a gótikus vámpírmesékben születtek újjá. A Stanford kutatói úgy döntöttek, hogy tesztelik az elméletet, mégpedig egereken. A parabiózis hátborzongató ősi technikáját megújítva összekötötték egymással egy fiatal és egy idős egér vérkeringését, majd a fiatal vérét átáramoltatták az idősebb szervezetén. Az eredmény szabad szemmel is látható volt: az ifjú vér megfiatalította az öreg állatot.

Az alaposabb vizsgálatok során a tudósok még több előnyt tapasztaltak. Az idős egér számos szövete és szerve egy sokkal fiatalabb, egészségesebb egér jellemzőit mutatta. A kontrollvizsgálatok alátámasztották ezt az eredményt, ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a fiatal egérnél éppen ellentétes folyamat játszódott le. Azoknál a fiatal állatoknál, amelyek vén társaiktól kaptak vérátömlesztést, felgyorsult a szervezet hanyatlása, vagyis rengeteget öregedtek.

A kísérlet hatalmas port vert fel tudományos körökben. A kutatók egy évtizeden keresztül elemezték, hogyan kerülhetett sor a megfiatalodásra. Egy harvardi kutatócsoport felfedezte, hogy a fiatal vér az agyban új neuronok képződését váltja ki, és visszafordítja a szívfal öregkori megvastagodását. Végül alaposabb vizsgálatokat követően találtak egy bizonyos molekulát, a „11-es növekedési-differenciálódási faktort” (GDF11), amely látszólag az összes vagy legalábbis számos előnyért felelős.

A Cell folyóirat egyik 2014-es tanulmányában egy másik kutatócsoport leírta, hogy ha egyszerűen befecskendezik a GDF11-et az egerekbe, már az is növeli az erejüket, a memóriájukat és az agyi véráramlásukat. További vizsgálatok újabb előnyöket tártak fel, és kimutatták, hogy a GDF11 csökkentheti az öregedéssel összefüggő szívbetegségeket, gyorsíthatja az izmok regenerálódását, növelheti a fizikai teherbíró képességet és serkentheti az agyműködést.

Mindezek az eredmények az üzleti szféra érdeklődését is felkeltették. A harvardi alapítású Elevian a hosszú élet titkát kutatja a GDF11 és hasonló fiatalító molekulák segítségével. A stanfordi alapítású Alkahest vállalat eközben egy plazmakoktél tökéletesítésén dolgozik az Alzheimer-kór kezelésére. A Wired magazin szerint „tűt keresünk a szénakazalban”, mert a vérplazma több mint 10 ezer különböző fehérjét tartalmaz. Valójában azonban tűt keresünk az aranykupacban, mivel a remény, hogy megtalálhatjuk, mely fehérjék felelősek az ifjú vér fiatalító hatásáért, valóságos biológiai aranylázat idézett elő.

Évezredeken át kerestük a fiatalság forrását. Egyre inkább kikristályosodik azonban, hogy nem a térben, hanem az időben leljük meg. A fiatalság forrása egy olyan történelmi kor, amikor a technológia utoléri a halandóságot. Ezért miközben továbbra sem tudjuk megválaszolni, hogy valaha is örökké fogunk-e élni, már nem az a legfőbb kérdés, hogy lehet-e a száz év az új hatvan – azaz hogy meghosszabbítható-e jelentősen az emberi élettartam –, hanem hogy mindez mikor következik be.

A fenti cikk Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén? Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését. A könyvet megrendelheti itt kedvezménnyel.