Egy olyan krízishelyzetben, mint amit a koronavírus teremtett, a tisztességes szándékkal összegyűjtött és elemzett adatok fontossága felbecsülhetetlen - idézi Tim Harford újságíró gondolatait az Urbanlegends.hu oldal.
Olvasmányos, történelmi párhuzamokkal illusztrált cikkében Harford – akinek könyvei magyarul a HVG Könyvek jóvoltából jelennek meg - öt fontos tapasztalatot von le a járvány eddigi lefolyásából:
1. A számok igenis számítanak
A statisztika pótolhatatlan szerepet játszott az év elején még ismeretlen vírus természetének megértésében. Adatok nélkül ma például nem tudnánk, hogy egy 90 éves ember számára a fertőzés nagyságrendekkel veszélyesebb, mint egy 9 éves számára, és a statisztikák segítenek az esetleges gócpontok megállapításában is.
2. De nem mindegy, hogyan gyűjtik be őket
A számok gyűjtését és tálalását azonban sok minden befolyásolhatja. A politikai okokból kozmetikázott, vagy éppen csak átláthatatlanná tett számok a világ több országában is rontották a védekezés esélyeit azáltal, hogy az emberekkel elhitették, a járványnak vége, az élet visszatérhet a normális kerékvágásba.
3. Még a szakértők is inkább azt látják, amit látni akarnak
A szakértők is emberek, akiket befolyásolnak feltevéseik, érzelmeik, politikai szimpátiájuk és világlátásuk.
4. A statisztika és a személyes tapasztalatok vegyítése előre is vihet
Harford szerint mind a széles rálátást biztosító, reprezentatív statisztikai nézőponton alapuló perspektívának, mind pedig a szűkebb, de önmagában gazdagabb képet nyújtó, személyes tapasztalatnak megvannak a maga előnyei és hátrányai – a kettő megfelelő arányú összekapcsolása pedig pótolhatatlan meglátásokhoz juttathat.
5. A társadalom minden témában megosztható
A pandémia első szakaszában úgy tűnt, hogy az érzelmek és előítéletek által vezérelt világunkban hirtelen visszanyerték jogosultságukat az adatok és a szakértők. Ez azonban nem tartott sokáig: az Egyesült Államok lakossága például gyorsan megoszlott ebben a kérdésben is. Ha egy témát egyszer behúznak a politikai küzdőtérbe, ott a tények hamar háttérbe kerülnek a hovatartozással szemben.
Harford szerint jó dolog az egészséges szkeptikusság, de ennek túlhajszolása alááshatja a bizonyítékokon alapuló világnézetet. Az egyetlen esély a vírus leküzdésére az adatok gondos összegyűjtésében, azok igazságnak megfelelő és átlátható elemzésében, valamint az így nyert tudás megosztásában rejlik – ajánlja Harford.
A Financial Times cikkét itt olvashatja el, az Urbanlegends.hu magyar nyelvű összefoglalóját pedig itt.
Tim Harford közgazdász újságíró, a Financial Times állandó szerzője. Könyvei közérthetően és szórakoztatóan világítják meg a közgazdaságtannak a mindennapjainkra gyakorolt hatását. Magyar nyelven itt rendelheti meg könyveit.