Mit tehetünk egy gyorsan változó világban vezetőként? Milyen elvekhez ragaszkodjunk, és mit érdemes elengedni? - útmutató Ernest Shackleton Antarktisz-kutató felfedező emlékezetes expedíciójának tanulságai alapján.
Sir Ernest Shackletont gyakran nevezik a „legnagyszerűbb vezetőnek, aki csak élt ezen a földön”, holott a legnagyobb csapat, amit vezetett, mindössze 27 főből állt; szinte egyetlen kitűzött célját sem tudta elérni; és a halála után szinte mindenki megfeledkezett róla.
De ha az ember egyszer megismeri Sir Ernest Shackleton életét és 1914–1916-os antarktiszi expedíciójának történetét, egyetért majd a dicshimnuszokkal, amelyeket a hajdani legénysége zengett róla. Ő a tökéletes vezető mintapéldánya, és különösen válságos helyzetekben mutatkozott meg igazi tehetsége.
Shackleton legnagyobb bukása az 1914-es Endurance expedíció volt. A hajóját még az előtt elvesztette, hogy egyáltalán elérte volna az Antarktiszt. Meghódította azonban a vezetés művészetének csúcsait, amikor két éven át tartó, keserves küzdelme végén sikerült a teljes legénységet biztonságos helyre vezetnie.
Ha Shackleton valamennyi expedíciója kudarcba fulladt is, menet közben számtalan nagyszerű dolgot vitt végbe. Az elsők között vághatott neki az Antarktisz belső területei meghódításának, és ő volt az első, aki növényzetre bukkant a jégpáncél alatt a hatodik földrész egyik távoli szigetén. Az ő egyik expedíciója határozta meg a Déli mágneses sark pontos helyét, ami létfontosságú volt a navigációs térképek elkészítéséhez. És ő volt az első, aki szenet talált az Antarktiszon, aminek hatására megváltozott a tudósok véleménye a kontinens szerkezetéről és keletkezéséről. Újításokat vezetett be emellett a felfedező expedíciók csomagolási technikájában, öltözködésében, étrendjében, szállításában és felszerelésében.
A Shackleton-kutató Margot Morrell és a The Wall Street Journal újságírója, Stephanie Capparell a 2000-es évek elején összefogtak, hogy bemutassák egy új generációnak Shackleton örökérvényű vezetői képességeit – amelyeket bárki elsajátíthat. Ma induló sorozatunkban – amely a napjainkhoz hasonló különleges helyzetek kezeléséhez is hasznos vezetői tanácsokat nyújthat – A Shackleton-modell című könyvből gyűjtünk össze univerzálisan bevethető vezetői fogásokat. Az első lecke:
Hogyan váljunk igazi vezetővé?
- Együttérzés és felelősségvállalás másokért – ennek jegyében kell dolgozni! Egy vezető nagyobb hatást gyakorol beosztottjai életére, mint gondolná.
- Ha egyszer eldöntöttük, milyen pályára lépünk, legyünk kitartóak, hogy átvészeljük a nehéz tanulóéveket!
- A magunk részéről tegyünk meg mindent a munkakörnyezet kellemesebbé tételéért! A pozitív hangulatú, derűs munkahely fontos eleme a termelékenységnek.
- Szélesítsük szociális és kulturális látókörünket! Ha megtanuljuk a dolgokat más szempontból is nézni, rugalmasabbak leszünk a munkával kapcsolatos problémák megoldásában.
- A mai gyorsan változó világban ne zárkózzunk el attól, hogy új utakra lépjünk, ha ez kell ahhoz, hogy megragadjuk a lehetőségeket vagy új ismeretekkel gazdagodjunk!
- Találjuk meg a módját, hogy a kedvezőtlen fordulatokat és a kudarcokat a magunk hasznára fordítsuk! Ez jó alkalom lehet arra, hogy előbbre jussunk a saját utunkon.
- A tervezgetésben legyünk merészek, de a tervezésben körültekintők! Merjünk kipróbálni valami újat, de terveinket kellő alapossággal készítsük el, hogy esélyünk legyen a sikerre!
- Tanuljunk a korábbi hibákból – a sajátjainkból és a másokéiból! Néha a rossz főnök és a rossz tapasztalat a legjobb tanár.
- Soha ne akarjuk mindenáron elérni a célunkat! Csak észszerű áldozatokat szabad hozni a cél érdekében, úgy, hogy közben az embereinket nem terheljük túlságosan és indokolatlanul.
- Ne keveredjünk nyilvános vitába vetélytársainkkal! Legyünk inkább a tisztes verseny hívei! Egy nap talán még szükségünk lesz a riválisok támogatására.
A fenti cikk A Shackleton-modell című könyv szerkesztett részlete. A HVG Könyvek friss üzleti könyveinek listáját itt nézheti meg.