Andy Grove, az Intel vezérigazgatója egy 1994-es PSA-tesztből megtudta, hogy egy tumor növekszik a prosztatájában. Az orvos azt javasolta, keressen fel egy urológust, Andy Grove azonban másképp reagált. Mit tanulhatnak példájából napjaink cégvezetői?
Betegsége felfedezése után Grove ugyanis elmélyedt az adatok elemzésében. Valójában mit jelez a PSA-teszt? Hogyan működik a biokémia? Milyen statisztikai adatok vannak a prosztatarákról, milyen érvek szólnak a különböző kezelési lehetőségek mellett és ellen? Emellett vérmintát küldött különböző laboratóriumokba, hogy kalibrálja a vérvizsgálat referenciaértékeit. Csak ezek után jelentkezett be egy urológushoz.
Grove azonban még ekkor sem bízta az orvosaira a kezelési tervet. MRI-t és csontvizsgálatot követően még intenzívebben olvasta a szakirodalmat. Visszakereste az eredeti forrásokat, kiszűrte az elsődleges adatokat. Megnézte egy prosztatarákkal foglalkozó tankönyv irodalomjegyzékét, beszerezte és elolvasta a források között szereplő összes cikket. Amikor ezekkel végzett, felkutatta a tankönyv megjelenését hat–kilenc hónappal követő tudományos írásokat.
Napközben intenzíven végezte vezérigazgatói munkáját, éjszaka viszont kiterjedt prosztatakutatással foglalkozott. Habzsolta az adatokat, követte a hivatkozásokat a különböző tanulmányokban, és megpróbálta értelmezni az egész képet. Kutatásaiból megállapította, hogy valóságos szellemi háború dúl a különböző rákkezelési módszerek képviselői között. Megértette, hogy végső soron saját magának kell átgondolnia a döntéseket, neki kell felmérnie a különböző kimenetelek esélyeit, és a kutatási adatok alapján neki kell levonnia a logikus következtetéseket a kezelési tervére vonatkozóan.
„Mivel betegként az életem és a jóllétem az egybehangzó diagnózison múlik – írta később a Fortune magazinban –, rájöttem, hogy az ehhez szükséges, több tudományterületet érintő kutatómunkát saját magamnak kell elvégeznem. Végül úgy döntött, aláveti magát a biopsziának, ami egy mérsékelten agresszív tumor jelenlétét állapította meg.
Ezt követően Grove bámulatos szellemi kapacitásának minden erejét a következő lépésre összpontosította. A rák kezelése rendszerint a testünk feldarabolásának (sebészet), megsütésének (sugárkezelés) és megmérgezésének (kemoterápia) valamilyen arányú kombinációja. Mindegyik választásnak megvan a maga mellékhatása, következményei és túlélési aránya. Továbbá mindegyik orvos, attól függően, mire szakosodott, elfogult valamelyik terápiával szemben.
A bevett gyakorlat alapján a hagyományos megoldás az operáció lett volna, de Grove saját elkötelezettsége a tények iránt más döntést eredményezett (a kombinált sugárkezelést választotta). Később Grove az általa készített diagramokra utalva így emlékezett:
„Úgy döntöttem, a saját lapjaimra fogadok.”
Mindezek után könnyen azt mondhatnánk: „Te jó ég! Milyen beképzelt fickó! Mit gondol, kicsoda ő, hogy dacoljon az egész orvostársadalommal?” De gondolkodjunk inkább így: „Grove felismerte, hogy az orvostársadalmon belül nagy a bizonytalanság, és óriási vita folyik, amit csak tetéz a technológia gyors fejlődése. Ha a karja tört volna el, nem lettek volna ennyire bizonytalanok a kezelési módot illetően, és Grove-nak nem kellett volna szembenéznie a halállal sem – így nem is töltött volna több száz órát diagramok készítésével. Mivel azonban jelentős volt a bizonytalanság, és súlyosak a következmények, Grove azt tette, amit minden kiemelkedő vállalat vezetője tesz: közvetlenül a tapasztalati tényekre hagyatkozott.
Nem arról van szó, hogy pusztán az ellenkezés és a függetlenség kedvéért ellenkezzünk és legyünk függetlenek. A lényeg az, hogy minél több ténnyel és tapasztalattal támasszuk alá független gondolatainkat, és hitelesítsük ösztönös kreativitásunkat. „Tapasztalaton” azt kell érteni, hogy közvetlen megfigyelésekre, gyakorlati kísérletezésre és/vagy konkrét tényekre építünk, nem pedig véleményekre, pletykákra, bevett gyakorlatokra, hatalomra vagy ki nem próbált elgondolásokra.
A tények alapján a kiemelkedő vállalatok merész, kreatív megoldásokat választanak, ugyanakkor mérséklik a kockázatot is. Andy Grove szokatlan, ám kreatív módszerrel hozott döntést a rákkezelési eljárást illetően, de kérlelhetetlenül csak megalapozott tényekre épített.
A fenti cikk Jim Collins és Morten T. Hansen Tudatosan kiváló című könyvének szerkesztett részlete. A könyvet - amely a tartós üzleti siker titkát keresi napjaink kiszámíthatatlan környezetében - itt vásárolhatja meg.