Ropogtak a fegyverek a Kabul melletti hegyek által körülölelt egyik katlanban – de szerencsére csak az afgán kormányhadsereg több száz újonca tartott lőgyakorlatot. A 23 éves pastu Amir és az egy évvel fiatalabb, tádzsik Szaíd a kiképzés szünetében afgán nemzeti érzésekkel és hazaszeretettel telve magyarázta a HVG tudósítójának, miért is jelentkezett a fegyveres erőkbe. A közeli laktanya udvarán több száz fiatal legény ült sorokban, hogy a betonra tűző napon kitöltse a jelentkezési lapot, mellettük néhányan erőnléti gyakorlatokat végeztek. A 700 jelentkezőből aznap 140-et választottak ki. Az utánpótlás a 15 százalékos dezertálási arány ellenére is biztosnak látszik.

Sikertörténetnek tartják az amerikai és az afgán tisztek is a nemzeti hadsereg létrehozását és felkészítését. Az afganisztáni újjáépítés egyik pillérének számító hadsereg több mint 86 ezer tagot számlál, és a létszámot 2011-re 135 ezerre akarják növelni – mondta a HVG-nek Richard P. Formica amerikai vezérőrnagy, az afgán hadsereg és rendőrség kiképzéséért felelős parancsnok. Hozzátette, arra is figyelnek, hogy a katonák etnikai megoszlása minden szinten tükrözze a többségi pastuk, valamint a tádzsikok, üzbégek, hazarák és egyéb etnikumok lakosságon belüli arányát. Az alapkiképzést végzők ugyancsak afgánok.

Folyik a légierő fejlesztése is. A 32 gépből – főként orosz típusú helikopterekből és teherszállító repülőkből – álló flottát 2011-re a háromszorosára bővítik. A nagy távolságok miatt elsősorban a teherszállító kapacitást növelik, de hadrendbe állítanak vadászgépeket is – tájékoztatott a 2016-ig tervezett programról az afgán légierő Kabul melletti főhadiszállásán James Brandon amerikai ezredes. A pilótákat az USA-ban képezik ki, fejenként 2 millió dolláros program keretében, és az 1922-ben moszkvai segítséggel létrehozott légierő feltámasztása 5 milliárd dollárra rúghat.

Még legalább 3-4 év, mire az afgán hadsereg nélkülözni tudja az amerikai segítséget – vélekedett Formica tábornok. A hadrafoghatóságot jelzi, hogy a kabuli nemzetközi reptér és a főváros biztonságát immár afgán katonák ellenőrzik. A tábornok elismerte, hogy miközben a katonák harci készsége egyre jobb, a parancsnoki szinteken sok a hiányosság. Kérdés, sikerül-e valóban nemzeti jelleggel felruházni a fegyveres erőket, a pastuk lakta délen ugyanis nem tülekednek a hadseregbe, ezért túlsúlyba kerülhetnek a tádzsikok.

A biztonság fokáról sokat elárul, hogy Kabul központját – benne diplomáciai képviseleteket, a nemzetközi erők főparancsnokságát, az elnöki palotát és a kormányépületeket – betonelemekkel és szögesdróttal vették körbe. A bagdadi zöld zónához hasonló védett területről sem a diplomaták, sem a katonák nem mehetnek ki egyénileg, az újságírókat is szerződtetett testőrcég szállítja páncélozott autókkal.

Jóllehet a tálibok Kabul utcáit is fenyegetik, valós erejükről nehéz képet kapni. Az amerikai katonatisztek a kérdést is elutasították, hogy Afganisztán mekkora területét ellenőrzik a gerillák, mondván, nem hagyományos hadsereggel állnak szemben. Hangsúlyozzák, a Talibán célja, hogy terrorista módszerekkel megakassza az újjáépítési erőfeszítéseket. Az amerikaiak szerint csak a mozgalom magját vezérli ideológia, a többség pénzért vagy bűnbandák tagjaként, átmenetileg csatlakozik a tálibokhoz.

A biztonság a nyugalmasabbnak tartott északon is romlik, amit jelez, hogy a múlt szombaton a magyar tartományi újjáépítési csoport egyik konvoját támadás érte a bázisnak otthont adó Pul-i-Kumritól 40 kilométerre. A magyar katonák viszonozták a tüzet, és senki sem sérült meg közülük. Az újjáépítési csoport feladataitól függetlenül Baglan tartományban magyar–amerikai részvétellel folyik egy afgán zászlóalj kiképzése is, ami júliusban fejeződik be.

A tálibok népszerűsége nemcsak északon, de a főként pastuk lakta déli és keleti országrészeken is talány. A déli Zabul tartomány kormányzója, Asraf Naszari azt mondta a HVG-nek, hogy a lakosság többsége támogatja a nemzetközi erőfeszítéseket. A Zabul székhelyén, Kalatban lévő amerikai katonai bázis egyik afgán alkalmazottja viszont épp az ellenkezőjét állította, szerinte a városlakók 90 százaléka a tálibokkal szimpatizál. A gerillák azonban – tette hozzá – semmit sem bíznak a véletlenre. Egyik barátja fejét például azért vágták le, mert egy afgán katonai uniformisokat készítő szabóságban dolgozott. A bázis tolmácsa pedig arról számolt be, hogy Kandahárban egyik ismerősét a tálibok leszállították a buszról, mert kiderült, hogy a nemzetközi erőknek dolgozik – azóta nem hallottak felőle.

A propagandaháborúban a táliboknak kedveznek a polgári lakosság elleni véletlen szövetséges támadások, amelyek tavaly 260 polgári áldozatot szedtek. A múlt hét elején, a délnyugati Farah tartományban végrehajtott amerikai légi csapásban 130-an vesztették életüket. Rohul Amin, Farah kormányzója sajnálatosak nevezte a HVG-nek a civil veszteségeket, de szerinte az emberek ettől még nem szeretik jobban a tálibokat. Ennek ellenére vasárnap Halál Amerikára! kiáltásokkal szokatlan diáktüntetést tartottak Kabulban.

Az amerikai hadsereg láthatóan tartós berendezkedéssel számol. A kandahári reptér például nyüzsgő támaszponttá nőtt, kora reggel beindul a hadigépezet, a kifutópályán sorra érkeznek és szállnak fel a gépek, a levegőben helikopterek járőröznek, a Herkules típusú szállító repülők gyomrában pedig valósággal eltűnnek a páncélozott harcjárművek, a katonai alakulatok. Az év végéig 68 ezer főre kettőzik az amerikai erőket, az USA-n kívüli 30 ezer külföldi katonával együtt így közel százezerre nő az Afganisztánban állomásozó nemzetközi csapatok létszáma.

Holott az USA-t ért 2001. szeptember 11-ei merényletet végrehajtó al-Káida terrorhálózat már elhagyta Afganisztánt, legfeljebb néhány búvóhelye van az ország keleti részén – közölte a hétvégén David Petraeus tábornok, az amerikai erők közel-keleti főparancsnoka. A háború egy szakaszának lezárásaként is értékelhető, hogy Robert Gates amerikai védelmi miniszter hétfőn idő előtt menesztette a nemzetközi erők afganisztáni parancsnokát, David McKiernan tábornokot, és helyére az eddig a különleges alakulatokat irányító Stanley McChrystal tábornokot nevezte ki. A lassan nyolc éve tartó háborút Washington akár eredményesnek is tekintheti, hiszen Barack Obama amerikai elnök nemrég már csupán az „al-Káida szétzavarásában, legyőzésében, és visszatérésének megakadályozásában” jelölte meg a háború célját.

KERESZTES IMRE / KABUL