A gép forog
Képtelen megbékélni Viktor Juscsenko ukrán elnök és Julija Timosenko kormányfő. Elmérgesedett vitájuk is nagyban hozzájárult az európai ellátást veszélyeztető gázháborúhoz.
Elégedetten nyugtázta a Nyugat december végén, hogy a kijevi parlament elfogadta a 2009-es költségvetést, azaz Julija Timosenko nagy nehezen felállt új kormánya jól szerepelt első komoly vizsgáján. Ám pár nap múlva a következő megméretést már elbukta: képtelen volt megegyezni Moszkvával az Oroszországból érkező gáz áráról, így a múlt héten leállt az Európa felé tartó gázszolgáltatás, ami egyes államokban pánikot és energiaválságot, máshol – így Magyarországon – ellátási gondokat okozott.
Timosenko tavaly szeptemberben szétesett és most újraalakult kabinetje között egyelőre alig látszik különbség. A tárcákat ugyanazok vezetik. Csak annyi változott, hogy a Viktor Juscsenko államfő vezette Mi Ukrajnánk (NU) pártszövetséghez és a Timosenko nevét viselő blokkhoz (BJUT) csatlakozott a Volodimir Litvin parlamenti elnök mögött álló húsz, magát függetlennek nevező képviselő.
Pártjaik együttműködnek ugyan a koalícióban, Juscsenko és Timosenko mégis folytatja a kisebb megszakításokkal három éve tartó belharcát. A kormányfő nemrég bejelentette: kezdeményezni fogja az államfő leváltását, mert az szerinte rendkívüli állapot bevezetésével akarja megőrizni hatalmát. Timosenko közben azzal is megvádolta korábbi szövetségesét, hogy Volodimor Sztelmah nemzeti banki elnökkel és Dmitrij Firtassal, a Nadra bank tulajdonosával összejátszva 4,5 milliárd hrivnyát (1 hrivnya = 26 forint) akart keresni egy nagyszabású valutaügylettel. Firtas – akinek a gázügyben közvetítőként közreműködő RosUkrenergo és az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (EMFESZ) energiaszolgáltató is az érdekeltségi körébe tartozik – nyomban rágalmazási pert indított a kormányfő ellen.
A paprikás hangulat ellenére valószínű, hogy Timosenko legújabb kormánya legalább a 2010 elején esedékes elnökválasztásig hivatalban marad, mivel jelenleg egyik politikai erőnek sem érdeke egy újabb előrehozott voksolás kierőszakolása. A pártok aligha ígérhetnek ugyanis szépeket a választóknak: a hrivnya árfolyama két hónap alatt több mint 50 százalékkal zuhant a dollárral szemben, a hazai össztermék (GDP) közel egy évtizedes szakadatlan bővülés után az IMF szerint idén 3-4 százalékkal csökken, az infláció pedig 15 százalék lesz. A termelés drasztikus zuhanása miatt várhatóan százezrek veszítik el állásukat a nehéziparban, s jelentősen visszaesik az export is. A Viktor Janukovics volt kormányfő vezette ellenzéki Régiók Pártja (PR) kedden fel is szólított a kormány távozására, valamint az államfővel szembeni alkotmányos vádemelésre. Őket tartja ugyanis felelősnek az ukrán–orosz viszony megromlásáért, a vállalatoknak és a lakosságnak egyre nagyobb gondot okozó gázhiányért, a gazdaság állapotáért.
Juscsenko viszont teljesen marginalizálódhat. Pártján belül ugyanis egyre nő az elégedetlenség, s több vezető politikus is nyíltan fellázadt ellene. Az NU egyik kijevi vezetője, Zorjan Skirjak szombaton a párt lerombolásával vádolta Juscsenkót, aki szerinte semmibe veszi a párton belüli demokráciát. A frakció is szembefordult Juscsenkóval, a tagok többsége annak ellenére aláírta a BJUT-tal kötött koalíciós szerződést, hogy az államfő nem támogatta azt. A belső elégedetlenség érthető: friss felmérések szerint az NU támogatottsága mindössze 2-3 százalékos. Juscsenko népszerűtlenségének egyik oka, hogy leginkább ő szorgalmazza a NATO-tagságot, miközben egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a belépést már csak a lakosság alig ötöde támogatja.
A vita ellenére a koalíció fennmaradásának esélyeit javítja, hogy a következő hónapokban elsősorban a Timosenko–Janukovics párharc fog kiéleződni, a két politikus ugyanis a közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett áll az államfői székért folytatott versenyben. A két fő vetélytárs eközben a közjogi méltóságok jogköréről is vitatkozik: Timosenko a kormányfői, Janukovics az államfői hatáskör kibővítését szorgalmazza. A kormányfő – aki korábban sem riadt vissza populista intézkedésektől – a minap elfogadtatta minisztereivel azt a rendeletet, amely megtiltja a bankoknak a jelzálogkölcsön törlesztésére képtelen adós lakásának elvételét, illetve a jóváhagyott hitelek kamatainak emelését. Populistának és nehezen betarthatónak tűnik Timosenko egy másik ígérete, miszerint a kormány a gazdasági válság ellenére is szavatolja a szociális juttatások és nyugdíjak értékének megőrzését.
NÉMETH ANDRÁS