Az a legjobb, ha a következő választásig hatalmon marad a Timosenko-kormány – nyilatkozta a HVG-nek a minap Budapesten járt Borisz Taraszjuk volt ukrán külügyminiszter, a kijevi parlament európai integrációs bizottságának elnöke.

HVG: Meddig tarthat még az Ukrajna európai integrációs esélyeit is rontó, három éve tartó belpolitikai adok-kapok?

B. T.: A válság azoknak jön jól, akik arra keresnek kifogást, hogy miért ne vegyék fel Ukrajnát a NATO-ba és az EU-ba. A fő probléma azonban az, hogy Brüsszelnek fogalma sincs arról, mit kezdjen országunkkal. A többi közép- és kelet-európai állam esetében az EU előbb politikai döntést hozott a felvételről, majd segítette a tagjelölteket, ám velünk nem így tesz. Az unió szigorúan kitart amellett, hogy csak valamennyi csatlakozási feltétel teljesítése után lehet szó felvételünkről. Politikai válságunk egyébként korábban is volt, s ahogy akkor, most is ki fogunk lábalni belőle.

HVG: Politológusok szerint a válság egyik fő oka, hogy Moszkva nem akar NATO- és EU-párti vezetést látni Kijevben.

B. T.: Az oroszok mindig is be akartak avatkozni belügyeinkbe, és folyamatosan arra spekulálnak, miként használják ki a maguk érdekében az ország megosztottságát. A politikai elit sajnos valóban két részre szakadt: az egyik a függetlenséget és a nyugati integrációt akarja, a másik az orosz befolyás erősödését.

HVG: De az ukránok többsége ellenzi a NATO-csatlakozást.

B. T.: Nem Kijevben, hanem a régiókban kellene konferenciákat és kerekasztal-beszélgetéseket rendezni, ahol a helyieknek – az elittől a diákokig – meg lehetne magyarázni, mi a NATO, és miért hasznos a tagság Ukrajnának. A felmérések szerint ugyanis a lakosság nagy része alig tud valamit az észak-atlanti szervezetről. A NATO és az EU megismerése már csak azért is szükséges, mert meggyőződésem, hogy a demokrácia záloga a hozzájuk való tartozás.

HVG: Van esélye egy, a tavalyi grúz–orosz háborúhoz hasonló válság kitörésének az orosz többségű Krím félszigeten?

B. T.: Nem, ez kizárt. Ukrajna nem Grúzia, a Krím pedig nem Dél-Oszétia vagy Abházia, s az alkotmány szabályozza az autonóm terület jogkörét. A Krímben jól működnek a politikai intézmények, semmi alapja egy orosz beavatkozásnak.