Dollármilliárdokban mérhető külföldi tőkét vontak ki Oroszországból a kaukázusi háború kitörése után, igaz, a befektetők óvatossága nem csak a fegyveres konfliktussal magyarázható. Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettes a múlt héten még arról beszélt, hogy az összecsapások idején 7 milliárd dollárnyi tőke távozott az országból, a Goldman Sachs amerikai brókerház egyik elemzője viszont 15 milliárdra, míg a Trojka Gyialog orosz befektetési társaság munkatársa 19-20 milliárdra tette a veszteséget.

A riasztó adatokat csak tetézte az orosz központi bank, amely az ország devizatartalékainak rég nem látott csökkenéséről számolt be. Közleménye szerint augusztus 8-a és 15-e között a tartalékok 16 milliárd dollárral, 581 milliárdra estek vissza, ehhez fogható zuhanásra az 1998-as pénzügyi válság óta nem volt példa.

Az eltérő becsléseket kísérő elemzések rámutatnak, hogy a veszteségek csak részben írhatók a háború számlájára. A külföldi befektetők már akkor visszafogták magukat, amikor Vlagyimir Putyin kormányfő kíméletlenül nekiment a Mecsel kohászati társaságnak (HVG, 2008. augusztus 9.), és az sem használt az orosz gazdaságnak, hogy a dollár megerősödött az euróval szemben, az olaj ára pedig esni kezdett.

A közvetlen háborús kiadásokról nemrég a moszkvai Stratégiai és Technológiai Elemző Központ tett közzé értékelést. E szerint Oroszországnak napi 2,5 milliárd rubelbe, azaz több mint 100 millió dollárba, Grúziának pedig csaknem kétszer ennyibe került az ötnapos dél-oszétiai fegyveres konfliktus.