Lezárja a közel-keleti kőolaj fő vízi útvonalán lévő Hormuzi-szorost, ha támadás éri - fenyegetőzött a minap Irán, és megtorlást helyezett kilátásba Izrael és mindazon arab államok ellen, amelyek átengedik légterükön a zsidó állam harci gépeit. A feszültség hatására a kőolaj ára hétfőn máris újabb rekordot döntött, az amerikai könnyűolaj jegyzése meghaladta a hordónkénti 143 dollárt.

A heves iráni reagálást az válthatta ki, hogy John Bolton, az USA volt ENSZ-nagykövete a múlt héten meghökkentő módon azt jósolta: Izrael fél éven belül katonai csapást mér az iráni atomlétesítményekre. A Teheránnal szembeni katonai fellépés rendíthetetlen hívének számító egykori USA-diplomata a támadás lehetséges időpontját a novemberi amerikai elnökválasztás és a jövő januári beiktatás közti időszakra tette. Úgy okoskodik ugyanis, hogy George W. Bush távozó kormányzata lényegében lemondott a katonai megoldásról, az új pedig - akár a demokrata Barack Obama, akár a republikánus John McCain győz - aligha szánja rá magát az azonnali cselekvésre. Ezt a holt időszakot használhatja ki Izrael.

Az iráni aggodalom nem alaptalan, Izrael nemrég mintegy száz vadászgép részvételével légi gyakorlatot hajtott végre a Földközi-tenger keleti része felett. A manőverekben helikopterek és utántöltők is részt vettek, és a vadászgépek több mint 1400 kilométert repültek, ami nagyjából akkora távolság, mint amennyire az iráni Natanz fekszik Izraeltől. Egy esetleges csapás fő célpontja pedig éppen a natanzi urándúsító és az iszfaháni uránátalakító lehet. A katonai fellépés azonban szakértők szerint nem oldana meg semmit, sőt Irán még inkább befelé fordulna, és teljesen kezelhetetlenné válna.

Más elemzők viszont úgy vélik, Irán csak az időt húzza, és esze ágában sincs kompromisszumokat kötni. A nagyhatalmak legújabb ajánlatára egyelőre csak homályos választ adott, de azt egyértelművé tette: nem hajlandó felfüggeszteni urándúsítási kísérleteit. Holott az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja és Németország segítséget ajánlott fel Teheránnak a nukleáris erőművek fejlesztésére, és fűtőanyagot is garantált. A kereskedelmi ösztönzők között pedig az amerikai szankciók esetleges feloldása is szerepelt, így Irán felújíthatná egyre korszerűtlenebb polgári repülési iparát.

A türelmét vesztő EU a múlt héten újabb szankciókat foganatosított: befagyasztották a legnagyobb iráni pénzintézet, a Bank Melli európai követeléseit, és bővítették az unió területéről kitiltottak listáját. Nyugati tisztviselők azzal vádolják a bankot, hogy szolgáltatásokat nyújt a nukleáris és a ballisztikus rakétaprogramhoz. Ezzel tovább nőtt Irán elszigetelődése, az USA ugyanis már tavaly tiltólistára helyezte a bankot, a BT pedig az idén márciusban harmadszor határozott Irán-ellenes szankciókról.

Engedményt kicsikarni Iránból azért is nehéz, mert az egyre népszerűtlenebb Mahmúd Ahmadinedzsád elnök és a mögötte álló, a hatalmat valójában gyakorló vallási vezetés politikai ügynek tekinti az atomprogramot, amely mögé az egész ország felsorakoztatható. A téma eltereli a figyelmet a gazdasági bajokról: az elnök a napokban kényszerült bejelenteni az ártámogatások rendszerének átalakítását. Az energia, a közlekedés és az alapvető élelmiszerek dotációja a hazai össztermék (GDP) harmadát viszi el, miközben - sajnálkozott Ahmadinedzsád a televízióban - a támogatások 70 százaléka nem a rászorulóknak jut.

Az újraválasztásáért jövőre harcba szálló elnök ázsióját az is rontja, hogy miközben Iráné a világ második legnagyobb földgáztartaléka, az ország éppen csak annyi gázt termel, amennyi saját fogyasztását fedezi. Hasonló a helyzet a kőolajkinccsel: a világ második legnagyobb tartalékával rendelkező Irán felhozatala fokozatosan csökken. Áprilisban a teheráni kormány közölte, hogy az iparágnak 15 éven belül 500 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szüksége. A szankciók miatt ugyanis a nagy olajmultik nem tehetik be a lábukat Iránba, a kisebb vállalatoknak pedig - mint például az erőteljesen nyomuló osztrák OMV - bennfentesek szerint nincs meg a tenger alatti mezők kiaknázásához szükséges technológiájuk. Ráadásul az iparág védett műszaki újdonságainak 80 százaléka amerikai és brit vállalatok licence.

A külvilág iránti bizalmatlanság és az önellátásra való törekvés is arra sarkallja Iránt, hogy nemcsak az atomkutatás, de más tudományágak - így például a nanotechnológia, a biológia, a sejtkutatás - terén is saját maga boldoguljon. Iráni tudósok rendszeresen jelentenek be különféle áttöréseket, és a kormány büszkén mondogatja, hogy Irán több autót gyárt, mint bármely más ország a térségben.

A tudományok fejlesztése az 1979-es iszlamista forradalom új elemévé vált. Ali Khamenei legfőbb vallási vezető nemrég újra lelkesen ösztönözte a kutatókat, mondván, az csak jó, hogy az ellenségnek nem tetszik az iráni tudományos fejlődés. Ahmadinedzsád februárban nyitotta meg az ország első űrközpontját, és közölte, az ország hamarosan az űrt is meghódítja. Állítólag heteken belül fellövik a második iráni műholdat, és míg az elsőt orosz rakéta juttatta Föld körüli pályára, a következőt már saját hordozóeszköz viszi.

Bár lehetséges, hogy a tudományos eredmények terén sok a propaganda, a tudás és a tanulás presztízzsé vált Iránban. A 60 milliós országban évente 1,3 millió fiatal felvételizik egyetemekre, amelyek félmillió hallgatót vesznek fel térítésmentesen. A végzettek közül a legjobbak az USA-ban, Kanadában vagy Ausztráliában folytatják tanulmányaikat, és az sem ritka, hogy amerikai tudósok előadásokat tartanak iráni felsőoktatási intézményekben. Közös akadémiai program keretében például pár hete Burton Richter Nobel-díjas fizikus találkozhatott hatalmas ováció közepette az ország egyik legjobb felsőoktatási intézménye, a Sharif Műszaki Egyetem diákjaival.

KERESZTES IMRE