Ami az alkotmányhoz képest kimaradt:

- az alkotmány elnevezés,

- az uniós jelképekre (a zászlóra, a himnuszra és a jelmondatra), valmint a közös valutára való utalás,

- az alkotmány 3. fejezete a közösségi politikákra és az EU működésére vonatkozó szerződéses rendelkezések konszolidált szövegváltozatával.

Ami megmaradt:

- az állam- és kormányfőkből álló, félévente kétszer ülésező Európai Tanács (ET) két és fél évre választ elnököt, a megbízatás egyszer megújítható,

- az Európai Bizottság (EB) áramvonalasítása: 2014. november 1-jétől a tagállamok számának kétharmadával megegyező számú tagból áll,

- az EB alelnökségét ellátó és a külügyminiszteri tanácsban elnöklő uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kinevezése és külügyi szolgálat létrehozása,

- a minősített többségi szavazás kiterjesztése a tanácsban 43 új területre; a megerősített együttműködést megkönnyítő mechanizmus bevezetése,

- az Európai Parlament törvényhozási hatalmának kiszélesítése: általánossá válik az együttdöntési eljárás, beleértve az éves uniós költségvetések elfogadását,

- az EU és a tagállamok hatásköreinek egyértelmű elhatárolása,

- az unió felruházása egységes jogi személyiséggel, a közös kül- és biztonságpolitika kormányközi jellegének megtartása,

- egymillió aláírás összegyűjtésével az uniós polgárok kezdeményezhetik, hogy az EB jogszabályjavaslatot tegyen,

- hivatkozás az EU kulturális, vallási és humanista örökségére és az értékek között "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak" tiszteletben tartására.

Ami változott:

- az alapjogi charta nem része a szerződésnek, de ugyanolyan a jogi ereje,

- a kettős, minősített többségen alapuló tanácsi szavazási eljárás csak 2014. november 1-jétől lép hatályba, de 2017. március 1-jéig egy-egy döntésnél bármely tagállam kérésére vissza kell térni a nizzai szerződésben rögzített rendszerhez; az országok egy csoportja a blokkoló kisebbség hiánya esetén is kérheti a konszenzuskeresés folytatását,

- a nemzeti parlamentek nagyobb mértékű bevonása a közösségi jogalkotásba: nyolc hétig tanulmányozhatják a jogszabálytervezeteket, a szubszidiaritás elvét sértő jogalkotási aktusokat megtámadhatják az Európai Bíróságon,

- a közösségi jog elsőbbségi elvének kimondása helyett egy csatolt nyilatkozat hivatkozik az Európai Bíróság esetjogára.

Ami teljesen új:

- jegyzőkönyv a közérdekű szolgáltatásokról,

- a tagjelölt országoknak nemcsak tiszteletben kell tartaniuk az EU alapértékeit, hanem "elkötelezettnek" kell lenniük azok érvényesítése mellett; a tagfelvételi kérelemről szóló döntésnél "az ET által megállapított feltételeket figyelembe kell venni".