A portugál házigazdák igazán kitettek magukért: az uniós reformszerződés ünnepélyes aláírásának előestéjén a ceremóniának otthont adó, a késő gótikát és a kora reneszánszot sajátosan ötvöző Mánuel stílusban épült 15. századi Jerónimos-kolostor előtt még javában festették az útburkolati jeleket, a reptérről a belvárosba vezető sugárút, az avenida da Liberdade mentén pedig gyepszőnyeget fektettek. Az egész főváros díszbe öltözött, még az autóbuszok elejére is kitűztek egy-egy portugál és EU-zászlócskát. A nagy napon pedig azzal örvendeztették meg a lisszaboniakat, hogy minden tömegközlekedési eszközön ingyen utazhattak. Olyan vadonatúj, csupa kék, a portugál EU-elnökség logójával ékesített villamos persze nekik nem jutott, mint amilyennel a Jerónimos-kolostor kerengőjében tartott aláírási ceremónia után a huszonhetek első embereit az Aníbal Cavaco Silva portugál államfő által adott díszebéd színhelyére, a nem kevésbé híres hintómúzeumba szállították.

A látványos történelmi díszletek között jelképes kapcsolatot létesítő ultramodern villamoson üldögélő és ácsorgó európai politikusok közül csak Gordon Brown brit miniszterelnök hiányzott, akinek távollétében külügyminisztere, David Milliband nem sokkal korábban alig leplezett zavarral írta alá a lisszaboni szerződés két vaskos példányát. Brown halaszthatatlan parlamenti elfoglaltságára hivatkozva többórás késéssel érkezett Lisszabonba, és amikor a múzeumban felállított hatalmas ebédlőasztalnál aláírta az okmányt, a vendégek nagyobbik fele már el is hajtatott. Jóllehet brit részről igyekeztek bagatellizálni a történteket, Brown magatartása mögött sokan politikai megfontolásokat sejtettek, utalást arra, hogy a brit diplomaták által kiharcolt megannyi mentesség és kivétel ellenére London nem igazán tekinti a magáénak az új szerződést. A tavaszt idéző vidám lisszaboni napsütés és meleg után a szokásosnál is barátságtalanabb időjárás, nyirkos hideg fogadta Brüsszelben az állam- és kormányfőket, mintha a természet is jelezte volna, hogy a fellegekből vissza kell szállni a földre. A pénteki EU-csúcs két fő témája alaposan megosztotta az előző nap Lisszabonban még szinte családias egységet mutató európai vezetőket, akiknek szerencséjére ez alkalommal a globális felmelegedés elleni küzdelem nem szerepelt a napirenden. Máskülönben még kínosabb magyarázkodásra kényszerültek volna amiatt, hogy a tagállamok népes küldöttségei előbb Lisszabonba, majd onnan Brüsszelbe hurcolkodtak - teljesen feleslegesen ontva tonnaszámra a levegőbe a káros anyagokat. Igaz, a svéd és a dán kormányfő, illetve a Benelux országok miniszterelnökei igyekeztek jó példát mutatni, és közös repülőgépen utaztak. Az EU propagandabrosúráiban sokat emlegetett európai átlagpolgár azonban aligha értette, hogy csak azért volt szükség erre a felhajtásra, mert a portugálok ragaszkodtak a lisszaboni aláíráshoz, a belgák pedig ahhoz a szerződésben rögzített szabályhoz, hogy a hivatalos csúcsokat Brüsszelben tartják.

Ahogy a hely megválasztásában, a franciák által javasolt "bölcsek tanácsa" ügyében és Koszovó dolgában is tipikus EU-kompromisszum született. Az EU hosszú távú kilátásainak felvázolására hivatott bölcsek tanácsának felállítását eredetileg Nicolas Sarkozy francia államfő javasolta, ettől téve függővé a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások támogatását. De mivel a tagállamok jelentős részének komoly aggályai voltak, hogy Párizs ily módon akar akadályokat gördíteni Ankara elé, az elképzelést megszelídítették. A Felipe González egykori spanyol miniszterelnök irányítására bízott grémium feladata és felelőssége - Gyurcsány Ferenc kormányfő szavaival élve - "elmosódottabb" lett. A tanács egyébként csak 2010-ben terjeszti elő javaslatát, nehogy egy esetleges vita az EU jövőjéről megzavarja a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamatát. Most ugyanis minden ennek lesz alárendelve, hírek szerint José Manuel Barroso is arra kérte a biztosokat, hogy 2008-ban jegeljék az olyan kényes dossziékat, amelyek netán az EU ellen hangolhatják a tagállamok közvéleményét. Magyarország e téren mindenesetre eminensnek bizonyult: hétfőn a budapesti parlament elsőként ratifikálta az uniós alapokmányt.

Koszovó ügyében csak azon az áron sikerült fenntartani az egységet, hogy gondosan szétválasztották egymástól a tartományba küldendő EU-misszió és a küszöbönálló függetlenség elismerésének a kérdését. Merthogy ez utóbbira megfelelő ENSZ biztonsági tanácsi (BT) határozat nélkül Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és főként Ciprus továbbra sem hajlandó. Így az unió egyelőre csak azt mondta ki, hogy a Koszovó státusáról folytatott tárgyalások lehetőségei kimerültek, és hogy a rendezés, amely semmiképp sem teremt precedenst, az egész nyugat-balkáni régió biztonsága és stabilitása szempontjából is elodázhatatlan. A közbiztonságra felügyelő és a jogállamiság kiépítését segítő EU-misszió Koszovóba küldését a csúcson elvben jóváhagyták, de minden részlet egyeztetése a külügyminiszterekre maradt. A Koszovó Szerbiától való elszakadását kimondatlanul is megelőlegező EU-csúcs ugyanakkor Belgrádnak is üzent: nem kis mértékben a magyar diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően először villantották fel a szerbek előtt a tagjelöltséget mint elérhető közelségbe került célt.

VIDA LÁSZLÓ / LISSZABON, BRÜSSZEL