Javában folytak a közel-keleti konferencia egyeztetései az amerikai Annapolisban, miközben Bejrút utcáit megerősítette a hadsereg, hogy megakadályozza a politikai válság elfajulását. Először fordul elő ugyanis az 1990-ben véget ért polgárháború óta Libanonban, hogy nincs elnöke az országnak. Emile Lahúd Szíria-barát államfő mandátuma a múlt péntek éjjel lejárt, és a bejrúti parlamentnek ötödik nekifutásra sem sikerült megválasztania utódját. Lahúd órákkal mandátuma lejárta előtt a hadsereget kérte fel a biztonság garantálására, amit az ellenzék szükségállapotnak nevezett. Az elnök azonban a kormány egyetértése nélkül nem vezethet be rendkívüli állapotot. A síita Hezbollah vezette ellenzék mindazonáltal közölte: ügyvezetőnek tekinti Fujád Szinjóra Nyugat-barát kormányát. A mozgalom azzal fenyegetőzött, hogy ha a bejrúti kabinet nem szorítkozik a napi ügyekre, akkor azt puccsként értékeli, és puccsal válaszol rá. A kormány a maga részéről viszont azt jelezte: teljes hatalmát gyakorolja, és együttműködik a hadsereggel.

Félő, hogy - mint a polgárháború utolsó éveiben - két rivális kormány alakul, és a legitimációs nézeteltérések fegyveres harcokba torkollnak. Miközben jövőre parlamenti választások esedékesek, az ellenzék már egy éve nem vesz részt a törvényhozás munkájában, a Hezbollah egyik fő követelése pedig, hogy az új elnök és az új kormány alatt is megtarthassa fegyvereit. A síita mozgalom az egyetlen libanoni politikai erő, amelyet a polgárháború óta nem demilitarizáltak. A Hezbollah állítólag fegyvereseket toboroz, nemcsak a síiták, hanem a keresztények és a drúzok körében is, hogy nemzeti erőként léphessen fel a szunniták, keresztények és drúzok alkotta kormánnyal szemben. Kérdés, hogyan cselekszik ebben a feszült helyzetben a Libanonban óriási befolyással bíró Szíria. Sok múlhat azon, hogy Annapolisból milyen eredményekkel tér haza a szír küldöttség, és sikerül-e Washingtonnak rávennie Damaszkuszt: inkább csillapítsa, mintsem tovább élezze a libanoni válságot.