Az erdélyi régiók közel ezer magyar településének a névsorolvasásával, az erdélyi magyarság célkitűzéseit tartalmazó 12 pontos kiáltvány ismertetésével és monstre nagygyűléssel zárult múlt vasárnap este Marosvásárhelyen a sportcsarnokban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP) választási kampánya. "Az RMDSZ csapata készen áll arra, hogy elfoglalja helyét az Európai Parlamentben" - mondta a mintegy 4 ezer lelkes jelenlévőnek Frunda György, a szövetség listavezetője. Markó Béla pártelnök - aki a települések névsorát minden idők legszebb költeményének nevezte - a voksolást az egység és széthúzás, az együttműködés és a viszály közti választásként aposztrofálta, félreérthetetlenül Tőkés László királyhágó-melléki püspökre célozva. A kiáltvány egyébként követeli, hogy a magyarságot ismerjék el Romániában államalkotó tényezőként, és kinyilvánítja, hogy minden nemzeti közösség számára biztosítani kell az önrendelkezést, a kisebbségek számára a kulturális autonómiát, a magyar többségű régiók számára pedig a területi autonómiát.

Mindenki tisztában volt azonban azzal, hogy mindez hajszálon múlhat, mert a legutolsó közvélemény-kutatások szerint a szövetség nem érte el az EP-be jutáshoz szükséges szintet. Nem véletlen, hogy a romániai EP-választás legprofibb és legköltségesebb kampányát az RMDSZ folytatta, amelynek jelöltjei buszos karavánokkal, lakossági fórumokkal járták a magyarlakta településeket. Még azt is megtették, hogy bekopogtak egy-két magyar portához, hogy rávegyék őket: menjenek el szavazni. Az RMDSZ számára létkérdés a minél magasabb részvételi arány, csak így látszik esély arra, hogy a jósolt 4,7-4,8 százalékot néhány százalékponttal meghaladva átlépjék az 5 százalékos bejutási küszöböt, ami két képviselői helyet jelentene a párt számára (lásd interjúnkat a 100. oldalon).

Miután szeptemberben dugába dőlt a kiegyezés a közös listáról a végül függetlenként induló Tőkés Lászlóval, nyilvánvalóvá vált, hogy akár pár ezer szavazaton múlhat az RMDSZ bejutása. Eközben Tőkés a felmérések szerint 1 százaléknál valamivel jobban teljesíthet, ám neki 2,8 százalék kellene az európai székhez.

A Tőkés és az RMDSZ közti párharc az utóbbi hetekben igencsak eldurvult, a választásnak már nem sok köze volt Európához és Romániához, sokkal inkább a romániai magyarság megosztottságát tükrözte. Tőkés rendre az RMDSZ 17 éves politizálását bírálta, és a beváltatlan ígéreteket - elsősorban az autonómia és a magyar egyetem hiányát - sorolta, míg Markóék a párt kormányzati szerepéből adódó előnyöket, az elért eredményeket hangoztatták, élükön a nyelvhasználattal és a kettős helységnévtáblákkal.

Az RMDSZ ugyanakkor azzal vádolta Tőkést, hogy a rá adott voksokkal lényegében kizárja az európai politizálás esélyéből az erdélyi magyarságot. Tőkés nem is titkolta: szerinte inkább ne legyen képviselete az erdélyi magyarságnak, mintsem az RMDSZ elérje az 5 százalékot. Mivel a romániai magyarság létszáma a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, matematikailag szinte lehetetlen, hogy Tőkés és az RMDSZ is megszerezze az EP-be jutáshoz szükséges szavazatokat.

A magyar-magyar versenyfutás az Európai Néppártot (EPP) is kényes helyzetbe hozta. Frunda szerint a belső egység nevében kötelesek lettek volna az EPP-frakció tagjaként az RMDSZ-t támogatni, ám - szólnak a vádak - fideszes nyomásra csak Tőkés kampányát segítették. Ennek ellenére a marosvásárhelyi kampányzárón megjelent az EPP főtitkára, a baszkföldi születésű Antonio López-Istúriz White, és a párt támogatásáról biztosította az RMDSZ-t.

A kampány lényegében leképezte a magyar belpolitikai acsarkodást. Az RMDSZ zokon vette, hogy a hajrában több fideszes politikus, így Orbán Viktor pártelnök is, Tőkéssel együtt járta a magyarlakta vidékeket. A Fidesz viszont azzal vádolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy az RMDSZ mellett kampányolt, amikor a múlt heti nagyszebeni román-magyar együttes kormányülés előtt - ahol egyebek közt elhangzott a magyarországi munkaerőpiac megnyitása a szakképzett romániai munkavállalók előtt - Markóval tárgyalt. Tőkésék magát a két kabinet találkozóját is az RMDSZ kampányelemének minősítették. A kampány lapzártánk utáni véghajrájában a két oldal szinte egymás útját keresztezte a magyarlakta vidékeken, elsősorban a Székelyföldön.