A legmagasabb szinten tapasztalható korrupciót a pártok működtetik, de nem ideológiai alapon, hanem a gazdasági érdekcsoportok igényeinek megfelelően - vágta oda a politikai elitnek a november 25-ei európai parlamenti (EP) választás előtti napokban Traian Basescu román államfő. A kijelentéseivel rendre belpolitikai feszültséget keltő elnök egyre inkább amolyan igazságosztó szerepben tetszeleg, mind mélyebb szakadékot vágva a becsületesek, azaz önmaga és egykori pártja, az ellenzéki demokraták (PD), illetve a korruptak, a kormányzó liberálisok (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a kisebbségi kormányt ellenzékből támogató szociáldemokraták (PSD) között.

Az elnök mostani kirohanásának hátterében a választási rendszer átalakítása áll. Az államfő ugyanis - megelégelve a kormány törvénytervezetéről folyó parlamenti huzavonát, és átvéve a kabinettől a kezdeményezést - októberben referendumot írt ki a listás helyett egyéni választókerületes voksolási rendszer általa kidolgozott verziójának bevezetéséről. Basescu ellenlábasa, Calin Popescu Tariceanu kormányfő - a mundér becsületét védendő - gyorsan kiállt a parlamentben a változtatás mellett, és a kormány által előterjesztett változat elfogadására szólított fel, ám Basescu azt nem hajlandó aláírni.

A politikai acsarkodás elhomályosítja a tétet, ami pedig óriási, elsősorban a kis pártok, így az RMDSZ számára. Az elnök egyéni választókerületes tervezete a nagy pártokat favorizálja; ha törvényerőre emelkedik, az RMDSZ szerint a romániai magyarságnak - szemben a mostani 22 képviselővel és tíz szenátorral - valószínűleg legfeljebb négy-öt képviselője kerülhet a parlamentbe. Basescunak éppen ez a célja, a napokban ki is fejtette: tarthatatlan, hogy egy olyan kis párt, mint az RMDSZ, meghatározó legyen a román belpolitikában. A 6 százalékos RMDSZ és a liberálisok kisebbségi kormánya ugyanis mindössze 22 százalékot tudhat maga mögött a bukaresti parlamentben. A kabinet reformváltozata az államfőénél puhább, az egyéni választókerület mellett az arányosságot és a kompenzációt is magában foglaló, a magyarországihoz hasonló vegyes rendszer, amelyben a kis- és közepes pártoknak több esélyük lenne.

Mivel a referendumot végül az EP-választás napjára tették, a román állampolgároknak - ha élni akarnak jogaikkal - vasárnap kétszer, két külön helyen kell voksolniuk. Egyszer az EP-jelöltekre szavaznak, majd átmennek egy szomszédos helyiségbe, ott újra előveszik személyi igazolványukat, megint megvárják, hogy kikeressék nevüket a listán, majd igennel vagy nemmel válaszolhatnak Basescu kérdésére. A pártok többsége egyébként - a Basescu-féle demokratákat kivéve - alig emlegeti kampányában a referendumot, számukra az EP-választás sokkal fontosabb. Ráadásul az átlagemberek nem igazán értik a kétféle voksolási rendszer közti különbséget, ezért aligha valószínű, hogy a jogosultak fele plusz egy fő - azaz több mint 9 millió ember - igent mondana rá.

Az EP-választási kampány sem túl lázas, és a pártok a kasszákat is csak résre nyitották meg. Láthatóan eszük ágában sem volt kampánykaravánokkal járni az országot, nagygyűlésekkel, konfettis-kereplős show-műsorokkal agitálni az amúgy is fásult, az unióról az idén januári csatlakozás ellenére is vajmi keveset tudó lakosságot. Megelégedtek néhány szerény és unalmas plakáttal, szórványos médialehetőségekkel. Arra azért ügyeltek, hogy az utóbbi időben botrányokba keveredett párttagok ne kerüljenek listavezető helyekre, több párt is inkább a fiatal generációra épített.

A legnagyobb meglepetést a szociáldemokraták okozták: nem szerepeltették az uniós csatlakozás elérésével jó nevet szerzett Vasile Puscas EU-csatlakozási tárgyalóbiztost, és a pártlistát a fiatal Titus Corlatean főtitkár, EP-képviselő vezeti. A liberálisok viszont biztosra mentek Renate Weber, ismert civil aktivista élre helyezésével, míg a demokraták Sorin Frunzaverde korábbi hadügyminisztert tették első helyre. A negatív szenzációt ugyanakkor az egykori miniszterelnök, Teodor Stolojan fémjelezte liberálisok produkálták: a kampányfinisben Alina Plugaru pornósztárral népszerűsítették magukat. Az előzetes felmérések szerint a 35 európai parlamenti mandátumból a PD várhatóan 14-et, a PSD nyolcat, a PNL pedig ötöt visz el, míg az RMDSZ két helyért küzd. A fennmaradó helyeken kisebb pártok (13 párt állított listát), illetve az egyedüli független jelölt, Tőkés László osztozkodhatnak.

A pártok legnagyobb ellensége az érdektelenség, a fásultság. Ezt csak súlyosbíthatja, hogy az EU-csatlakozás utáni eufória már a múlté, és az első félév csillogó gazdasági mutatói is kezdenek kissé megkopni. Jóllehet a lakosság örül a bérek és a nyugdíjak emelésének, a lej gyengül az euróval szemben, az infláció kezd elszaladni (a januári 4 százalék után októberben már éves szinten 6,8 százalékon állt, a jegybank 5,7 százalékos céljával szemben), a tavalyinál kevesebb külföldi tőke érkezik, kissé lassul a gazdasági növekedés is, igaz, még így is 6,6 százalék körül lesz. A költségvetés hiánya nem ad okot aggodalomra, biztosan a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt marad az év végéig (jelenleg 2,4). Nehéz pillanatokat vetít előre ugyanakkor a folyó fizetési mérleg hiányának az első kilenc hónap alatti 76 százalékos megugrása, aminek alapján szakértők attól tartanak, a most 10,5 százalékos deficit az év végéig elérheti a GDP 13,4 százalékát.

Rossz hír az is, hogy a napokban Bukarest megkapta az utolsó figyelmeztetést az Európai Bizottságtól: ha december 16-áig nem küszöböli ki az uniós mezőgazdasági támogatások egységes igazgatási és ellenőrzési rendszerének működésében tapasztalt súlyos hiányosságokat, Brüsszel életbe lépteti a csatlakozási szerződésben foglalt védzáradékot, és átmenetileg visszatartja a Romániának járó agrárkifizetések 25 százalékát. Ezzel Romániának nemcsak a 2008-as 443 millió euró agrárszubvenció negyedét nem térítik vissza, de Bukarest búcsút mondhat a több mint 1 milliárd eurós vidékfejlesztési csomag nem egészen 7 százalékának is, azaz összesen 180 millió eurót a költségvetés terhére kellene kifizetni a gazdálkodóknak.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD, VASS PÉTER