A Kirkukért folytatott versenyfutásban jelentős külső játékos Törökország, amely a várost a turkomán lakosság magas számarányára való tekintettel egyfajta török protektorátusnak tekinti. Ankara számára egyúttal régi sérelem, hogy a hajdani Ottomán Birodalomhoz tartozó moszuli tartomány és ezzel együtt a kirkuki olaj Irakhoz került. A "megszállás" jogosságát a törökök egészen 1926-ig nem ismerték el, amikor a Népszövetség Iraknak ítélte a területet - elsősorban Teleki Pál későbbi magyar kormányfő véleményére támaszkodva, aki népszövetségi megbízásból 1924-1925-ben tagja volt a moszuli olajvidék Irakhoz tartozását javasló szakértői bizottságnak. A turkománok jogainál és a kirkuki olajbevételnél is többet nyomhat a latban a törökök rémálma, miszerint a kirkuki olaj lehetővé tenné egy valóban független kurd állam létrejöttét. Mindez Törökországban is felszíthatná a kurd nacionalista és függetlenségi törekvéseket, és az ország keleti felében újra fellángolna az 1984 óta kisebb-nagyobb intenzitással folyó polgárháború. Idén tavasszal többször is éles hangvételű üzenetváltásra került sor Tayyip Erdogan török miniszterelnök és Maszúd Barzáni, az iraki kurd régió elnöke között. Erdogan figyelmeztette a kurdokat, eszükbe ne jusson "elfoglalni" Kirkukot, míg Barzáni a törökországi kurdok fellázításával fenyegetőzött.

A törökök a gyakorlatban is igyekeznek beleszólni Kirkuk jövőjébe. Hírek szerint pénz- és fegyveradományokkal támogatják a kurdellenes arab és turkomán csoportokat. A török hadsereg pedig 1996 óta gerillaellenes hadműveleteket tart iraki kurd területeken, 2003-ig többször is átlépte a határt. Azóta rendszeresen fenyegetőzik katonai közbelépéssel, júniusban pedig iraki kurd falvakat bombázott. Az észak-iraki bevonulásra kitűnő ürügyet szolgáltatna a törökországi kurd gerillaszervezet, a Kurd Munkapárt (PKK), amelynek egységei másfél évtizede rejtőzködnek a régió hegyeiben. A PKK a megerősödött iraki kurd autonómia révén mára az iraki-iráni-török határnál húzódó Kandil-hegységbe szorult vissza, és valószínűtlen, hogy sok köze lenne a törökországi terrorcselekményekhez. Nemrég magas rangú kurd biztonsági tisztek török kollégáikkal találkoztak a határhoz közeli Kanimasiban, és azzal fenyegetőztek, ha a hadsereg átlépi a határt, a kurdok első dolga az lesz, hogy elfogják az Irakban állomásozó 420 török katonát. A kurdok egyúttal a Dahúk-Erbíl hegyi úton felállítottak néhány ágyút, torkolatukat Törökország felé fordítva.