HVG

Javában tart az alku a nemzetközi diplomáciában: kell-e az ENSZ égisze alatt szabályozni a kézifegyverek exportját? A civil szervezetek drámai jelentéseit idézve jó néhány tagállam egy új nemzetközi szerződés mellett tör lándzsát. Mint mondják, az olcsóságuk miatt kelendő kézifegyverek hatalmas mennyiségben kötnek ki - gyakran illegálisan - a háborús övezetekben. Nemzetközi becslések szerint 2001 óta legalább 1 millió ember életét oltották ki ilyen halálosztók. Példaként emlegetik a mindössze 30 dollárért kínált, orosz eredetű AK47-es gépkarabélyt, népszerű nevén a kalasnyikovot. A kultikus gerillafegyvert 14 országban gyártják, kormányok, hadurak és bűnözők csencselnek vele, világszerte vagy 70 millió példány van belőle forgalomban.

Az ENSZ-főtitkárnak az idén kell letennie az asztalra a kézifegyverek illegális kereskedelmének kiskapuit bezáró szerződést. A nagy szállítóországok azonban - az USA-val az élen - máris érdekeikkel ellentétesnek tartják a nemzetközi regulát, így annak elfogadása igencsak kétséges. És a kézifegyver csupán kis része a hadianyag-kereskedelemnek. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint a nemzetközi fegyvertranzakciók értéke 2003 óta ismét nő: az évi 44-53 milliárd dolláros forgalom a világkereskedelem 0,5-0,6 százaléka. A washingtoni törvényhozás tavaly októberben nyilvánosságra hozott jelentése viszont azt emeli ki, hogy Oroszország 2005-ben - a Szovjetunió összeomlása óta először - az USA-nál is nagyobb értékben exportált fegyvert a fejlődő világ államaiba. Moszkva a 7 milliárd dollárra taksált összexport keretében Iránnak például 29 Gauntlet föld-levegő rakétát, Kínának pedig 8 IL-78M légi töltő tankergépet adott el. Azt is vállalta, hogy modernizálja Teherán szovjet gyártmányú MiG-29-es harci repülőgépeit és T-72-es harckocsiállományát.

A világ katonai kiadásainak közel felét 2005-ben is az egyben első számú fegyverexportőr, az USA adta, főként mivel az iraki és afganisztáni beavatkozás hadiszámlája egyre borsosabb. A világ országai 2005-ben - 2003-as dollárárakon számolva - ezermilliárd dollárt költöttek katonáskodásra, az előző évinél 2,5, a korábbi évtized átlagánál pedig 34 százalékkal többet. Ez a világ összesített GDP-jének 2,5 százaléka, és a Föld minden lakójára átlagosan 173 dollárnyi fegyvervásárlás jut.

Folytatódik a hadikiadások koncentrációja: a 2005-ös összesített védelmi büdzsék 84 százalékán mindössze 15 ország osztozik. Újdonság viszont, hogy a nyersanyagok, mindenekelőtt a kőolaj drágulása nyomán több állam - Oroszország mellett egy sor arab, illetve latin-amerikai kormány - fegyverbeszerzésre fordítja váratlanul megugrott exportbevételét. Chilében és Peruban például törvény írja elő, hogy a természeti kincsekből származó jövedelmek egy részét haderőfejlesztésre kell fordítani, míg Venezuela az 1 milliárd dolláros orosz hadimegrendeléssel nemcsak régiós erejét növeli, de Washingtont is bosszantja. Kína és India a szupergyors gazdasági növekedésből származó haszon egy részét költi fegyverkezésre. A két ázsiai ország - mely mellesleg 2001-2005 között az orosz fegyverexport közel felét vette fel - ma már komoly szállítóként is jelen van a fegyverpiacon. A Kaukázuson túli exszovjet válságövezet államai - így Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország - is rohamtempóban fegyverkeznek.

Az új keletű fegyverkezési hajsza kétes című bajnokaként Észak-Koreát jegyzik. A koldusszegény ország évről évre a GDP 23 százalékát költi honvédelemre, 1,2 millióan vannak mundérban, 5 millióan tartalékosok, miközben az 1990-es évek közepe óta 2-3 millióra becsülik az éhínségben meghaltak számát. Phenjan a világ egyik legnagyobb katonai hatalma: több mint nyolcszáz ballisztikus rakétát tart hadrendben, a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet közelében pedig még 11 ezer ágyú, 38 ezer tank és 850 harci repülőgép áll bevetésre készen. Nyugati források szerint a világ harmadik legnagyobb készletét halmozták fel vegyi fegyverekből, egyes vélemények szerint pedig az eddig előállított fegyvertisztaságú plutónium akár öt-nyolc atombomba előállításához is elég.

HEIMER GYÖRGY