Ökoturizmussal próbálja fellendíteni az idegenforgalmat a kambodzsai vezetés, mely megelégelte, hogy a gazdaság egyik motorjának számító turizmus jószerével egy helyre összpontosul. Az országban tavaly átlagosan 3,2 napot tartózkodó 1 millió külföldi ideje nagy részét Angkor 25 négyzetkilométeren elterülő varázslatos romjai között töltötte, amit legfeljebb egy egynapos fővárosi túrával egészítettek ki, mielőtt továbbutaztak volna a délkelet-ázsiai körutak egyéb kedvelt célpontjai felé. Az ökoturizmussal, a természetközeli élményeket előtérbe helyező "puha" idegenforgalommal mindenki jól jár: a szervezett tömegturizmustól ódzkodók számára meghitt, közvetlen élményt kínál, a jobbára eldugott, kis lélekszámú települések lakóinak pedig megélhetést. A helyi természeti és kulturális értékek is felértékelődnek, mivel védelmükhöz immár gazdasági érdek fűződik.

A megvalósítás azonban nem könnyű. A vidéki lakosság Kambodzsában jellemzően illegális fakitermeléssel egészíti ki jövedelmét. A statisztikák szerint egy-egy háztartásnak évente 500 dollárt hoz az erdőirtás, ami összjövedelmének sok esetben akár 80 százaléka is lehet. A vidékieknek szinte semmi tapasztalatuk a vendéglátásban, ráadásul az egykori francia gyarmaton kevesen beszélnek angolul, márpedig a turisták többsége ezt a világnyelvet használja. Mindez nem tántorította el az ökoturizmust kezdeményező helyi civil szervezet, a Mlup Baitong aktivistáit, akik hat éve a fővárostól, Phnom-pentől 70 kilométerre lévő Chambokkal - a Kirirom Nemzeti Park melletti három faluból álló közösséggel - vágtak neki a programnak. Ma Chambok a legkedveltebb kambodzsai ökoturisztikai hely, és szerepel a Lonely Planet útikönyvben is.

Könnyítette a helyzetet, hogy az országnak ezen a részén az erdőirtás már kevéssé jövedelmező, mert alig maradt kivágható fa. A 2792 lélekszámú közösség ökoturizmussal foglalkozni szándékozó tagjait megtanították a vendéglátás alapjaira, a fiatalabbak angolul is megtanultak, majd vendégházat építettek. Kiszélesítették az erdei ösvényeket, amelyen az autójukat a parkolóban hagyó turisták ökrös szekérrel vagy biciklivel közlekedhetnek, hogy felkeressék a közelben lévő 35 méteres vízesést, és vásároljanak a helyi kézművesek portékáiból. A falubizottság - melyben a tagok negyede nő - az esélyegyenlőségre is ügyel, s a családoknál történő elszállásolástól a fuvarozásig mindent úgy alakít, hogy mindenki arányosan részesedjen a munkából és a bevételből. A bevételek negyede azonban a legfontosabb fejlesztések finanszírozására szolgáló közösségi kasszába kerül. A chamboki példa nyomán az országban immár hat hasonló közösség várja az ilyesfajta kikapcsolódásra vágyó turistákat.

Negatív hatásokat is észleltek persze - mondta el a HVG kérdésére Rith Sam Ol, a Kambodzsai Királyi Egyetem turizmus tanszékének munkatársa, több chamboki tanulmány szerzője. A gyerekek például sokszor kimaradtak az iskolából, hogy tolmácsolni tudjanak a vendégeknek. A turisztikai bevételek pedig ma még messze elmaradnak a fakitermelésből származóktól, de - tette hozzá - az ökoturizmusnak hosszabb távon nagyobb lehet a hozadéka. Ezt hangsúlyozta Sok An miniszterelnök-helyettes, aki nemrég Chambokban erősítette meg: a kormány támogatja az effajta kezdeményezéseket. Vannak persze, akik fenntartásokkal fogadják a világszerte terjedő ökoturizmust. "Úgy éreztem magam, mint a cirkuszban" - mondta Chambokban egy belga turista, hasonló thaiföldi élményeire utalva. "Elvileg az ottaniak mindennapjait kellett volna átélnünk, de látszott, hogy minden csak értünk van. Márpedig ha az ott élők nem magukat adják - tette hozzá -, minden művivé válik, és a visszájára fordul."

MARTONI ANDRÁS / CHAMBOK