Vizsgálatot rendelt el vasárnap Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő azon híresztelések kiderítésére, hogy léteztek-e valóban Lengyelország területén titkos CIA-börtönök. A botrányt a legnagyobb példányszámú napilap, a Gazeta Wyborcza szombati számában megjelent cikk robbantotta ki, amelyben a Human Rights Watch katonai elemzője, Marc Garlasco arról számolt be, hogy CIA-gépek 2003-2004 során legalább öt alkalommal szálltak le az ország északkeleti részén, a Mazuri-tóvidéken található, rendőri és katonai kiképzőiskolájáról nevezetes Szczytno város melletti Szczytno-Szymany magántulajdonban lévő nemzetközi repülőtéren.

A riport azért is szólt nagyot, mert a napilap munkatársai felkerestek néhány olyan embert, akik részletekkel is szolgáltak az állítólagos le- és felszállásokról. Azt állították, hogy az amerikaiak nem kérték a repülőtér személyzetének a közreműködését, ezért azok nem láthatták az utasokat sem, akikről egyébként mindaddig, amíg a nemzetközi sajtó be nem dobta, azt hitték, hogy amerikai kiképzők, és a közeli katonai bázisra érkeznek. Mindenesetre időközben a magánrepülőtér Svédországból bosszúállással fenyegető e-maileket kapott.

Az állítólagos CIA-gépek - a szemtanúk beszámolói szerint - épphogy landoltak a lengyelországi magánrepülőtéren, máris felszálltak, anélkül hogy üzemanyagot vettek volna magukhoz. Az emberi jogi szervezet elemzője emellett dokumentumokat is említett, bizonyítandó, hogy Románia mellett Lengyelország a CIA fő kelet-közép-európai börtönbázisa, ahova a térségbe szállított mintegy száz fogolynak a negyede került. Hasonló információk hangzottak el a napokban az amerikai ABC amerikai tévétársaság hírműsorában, azt állítva, hogy egészen a múlt hónapig 11 al-Káida kapcsolatokkal gyanúsított CIA-foglyot őriztek két kelet-közép-európai börtönben, akiket azonban időközben észak-afrikai országokba szállítottak.

Az alig másfél hónapja hivatalban lévő varsói kormány tagadja a titkos CIA-börtönökről keringő híreszteléseket, ám az új kormányfő jobbnak látta, ha az ügyben vizsgálatot indíttat. A téma egyébként a NATO szombati brüsszeli miniszteri találkozóján is szóba került Condoleezza Rice amerikai és Stefan Meller lengyel külügyminiszter között, aki megbeszélésük után ismét határozottan cáfolta a gyanúsítgatásokat. A lengyel kormányfő által elrendelt vizsgálatok nem arattak osztatlan sikert: az előző baloldali kormánykoalíció védelmi minisztere, Jerzy Szmajdzinski feleslegesnek tartja, különösen azok után, hogy legfelsőbb amerikai és lengyel politikusi szinten mindenki cáfolta az állításokat.

Nem mintha a kormányfőnek nem lenne jobb dolga. A szeptemberi parlamenti, majd az októberi államfőválasztást is megnyert nemzeti-radikális Törvény és Igazságosság (PiS) által delegált kisebbségi kabinet már most a létéért küszködik. Viszonya az őt kívülről támogató két, európai mércével mérve szalonképesnek aligha mondható párttal, a Lengyel Családi Ligával (LPR), és a magát baloldalinak tartó Andrzej Lepper parasztvezér vezette Samoobronával olyannyira megromlott, hogy egyre határozottabban fenyegetődznek mindketten további támogatásuk megvonásával.

A kisebbségi kormány a szélsőséges, klerikális, antiszemita LPR-rel azon rúgta össze a port, hogy megállapodott a spanyol Endesa energiaszolgáltatóval az északnyugati Szczecin régióban lévő Dolna Odra erőmű 85 százaléknyi állami tulajdonrészének egymilliárd zlotyért (1 zloty = 66,17 forint) történő eladásáról. A még az előző kormány által előkészített utolsó erőművi privatizációt - mint ahogy általában bármiféle, külföldieknek történő magánosítást - ellenzi az LPR, és a kincstárügyi miniszter lemondását követeli. Azért is érzi magát becsapottnak az LPR, mert a kormány a jelek szerint nem tartja be azt az ígéretét, hogy minden újszülött után ezer zlotyt fizet a családoknak, és ma már csak a legszegényebb családokon kíván ily módon segíteni.

Szintén gazdasági kérdésben mutatkozó ellentét nehezíti a kormány és a Samoobrona viszonyát. A gazdasági reformer, a nemzetközileg elismert közgazdász, Leszek Balczerowicz jegybankelnök eltávolítását követelő Samoobrona javaslatot terjesztett a szejm elé, miszerint törvényben írják elő a jegybanknak, hogy "a gazdasági növekedés és a munkanélküliség felszámolása terén támogassa a kormány gazdaságpolitikáját". Bár a PiS elnöke, Lech Kaczynski a kampányban keményen támadta a jegybankelnök szigorú monetáris politikáját, és Balczerowicz mandátumának lejártával elmozdítását pedzegette, a kormányfő most mégis úgy nyilatkozott, hogy kormányának esze ágában sincs a jegybankot gyengítő változtatásokhoz hozzájárulni. Lepper válaszul közölte, ha a PiS eltér eredeti programjától, akkor pártja a kormány ellenzéke lesz.

Aligha lehet még mérleget vonni az új kabinet tevékenységéről, ám az irányokat azért már valamelyest látni lehet. Megkezdődtek az államigazgatásban a személycserék, amivel már eleget is tett a kormány a PiS legfőbb választási ígéretének: megtisztítani az államot. Hasonló folyamat indult meg az állami érdekeltségű nagyvállalatoknál, társaságoknál: a posta, az erdészet, az energetikai PGNiG menedzsereinek leváltása után várhatóan a közeljövőben csomagolhatnak az államvasutak, a LOT légitársaság, a Lengyel Tájékoztatási, valamint a Külföldi Beruházási Ügynökség vezetői is. A választási kampányában rendpárti megnyilvánulásoktól sem mentes PiS nem cáfol rá önmagára: a kormány megszüntette az esélyegyenlőségi kormányhivatalt, az amúgy is rendkívül kemény abortusztörvény további szigorítására készül, politikusai nyíltan homofób kijelentéseket tesznek.

Nemtetszéssel fogadták a lengyelek, hogy az új kormány visszavonta a kampányban még 3 millió lakás felépítésére tett ígéretét, a személyi jövedelemadó csökkentését 2007-2009-re halasztották, és az utcai rendőrök létszámának megkétszerezésével is egyelőre adós maradt. Ráadásul a még az előző, Marek Belka vezette baloldali kormány által előterjesztett jövő évi költségvetési hiány további 2 milliárd zlotyval, 30 milliárdra történő leszorítását javasolja.

A mézeshetek azonban még javában tartanak: a PiS-kabinet még mindig igen népszerű. A közvélemény-kutatások szerint a lengyelek 44 százaléka gondolja úgy, az új kormány javít a jelenlegi közállapotokon. A politikusok közül pedig a legnépszerűbbek a két őszi választást megnyert Kaczynski ikrek, akik az év végéig hivatalában lévő, éveken át legnépszerűbb lengyel politikusnak számító Aleksander Kwasniewski államfőt is maguk mögé utasították. Pártjuk, a PiS is töretlenül vezeti a közvélemény-kutatásokat, 39 százalékos támogatottsága egy esetleges választás esetén a párt számára egyedül is biztosítaná a többségi kormányzáshoz szükséges mandátumot. Nem véletlen, hogy a pártelnök Kaczynski a napokban a Newsweek hetilap lengyelországi kiadásában megpendítette, hogy a jövő májusban előrehozott választásokra kerülhet sor.

SZILÁGYI SZABOLCS / VARSÓ