A Varsói Szerződés "majdnem minden" Lengyelországban őrzött dokumentumáról hamarosan lekerül a titkos minősítés. Ám hogy mit terjesztenek és mit nem a nyilvánosság elé, azt végső soron Radoslaw Sikorski, az új lengyel kormány nemzetvédelmi minisztere dönti el. Az általa kijelölt bizottság január első napjára készíti el javaslatát, és a listáról a miniszter határozza meg, mely iratok maradnak továbbra is titkosak, úgymond aktuális nemzetvédelmi érdekből.

Sikorski úgy véli, hogy Lengyelországot nem kötelezi az 1991-es megállapodás, amely a volt Varsói Szerződés (VSZ) tagállamainak megtiltotta az iratok felfedését. A minisztériumi jogászok is megerősítették ezt, mondván, hogy a megállapodás ratifikálása lengyel részről elmaradt, de egyébként is az ország saját törvényei előbbre valók, mi több - a miniszter szavaival -, azóta megváltoztak az ország külső körülményei.

Valójában a belső körülmények változtak. Marcinkiewicz november eleji parlamenti expozéjában jelezte, hogy a VSZ-irattár átkerül az egykori ügynökdossziékat is kezelő Nemzeti Emlékezés Intézetéhez (IPN). A VSZ lengyel archívuma 1700 irattári egységet tartalmaz, köztük titkos szabályzatokat, tárgyalási anyagokat, így az 1968-as csehszlovákiai invázió dokumentációját.

A szenzációsnak tetsző akció nem szolgálja a megromlott hivatalos lengyel-orosz viszony javítását. A mind több lengyel árura kivetett orosz embargó, a Balti-tengeri gázvezeték ügye és más energetikai konfliktusok nyomán varsói hírmagyarázók gyakran emlegetnek "lengyel-orosz hidegháborút". November végétől az orosz fél egyre bővíti a lengyel termékekre vonatkozó importtilalmi listát. Az állati és növényi eredetű élelmiszerek, a dísznövények után már a lengyel faipari termékek is a listára kerültek. A letiltás december elején az Oroszországba irányuló export 8 százalékát érinti, ami a lengyel vállalkozóknak évi 85 millió zloty veszteséget jelent.

Moszkva mindenekelőtt növény- és állategészségügyi tanúsítványok hamisításával vádolja a lengyeleket, ám elemzők szerint a konfliktus háttérében sokkal inkább a politika húzódik meg. "Az oroszok nem válaszolnak a levelekre, telefonhívásainkra. A tárgyalások felettébb vontatottan haladnak. Ha ez így megy tovább, nehéz lesz tagadni, hogy mindez egy politikai kampány része" - állítja Pawel Swieboda, a varsói külügyminisztérium EU-részlegének igazgatója. A vitában Varsó az unió támogatására is számít, ám Brüsszel azt sugallja, hogy Lengyelországnak önállóan kellene egyezségre jutnia Moszkvával. A Marcinkiewicz-kormány egyébként november végén az orosz kőolaj- és földgázszállítások monopóliumának megtörésére "nyersanyag-diverzifikációs kormánybiztost" nevezett ki annak a Piotr Naimskinek a személyében, aki egy korábbi jobboldali kormány (az Olszewski-kabinet) idején a biztonsági szolgálatot irányította. Lengyelország ma a finomítókhoz szükséges kőolajmennyiség majdnem 100 százalékát orosz forrásból szerzi be.