Végre egy jó európai hír, és bizarr módon éppen az unióból kimaradt Svájcból! Ebben a hangnemben üdvözlik lelkesen az európai politikusok és kommentálják az újságok a vasárnapi svájci népszavazás eredményét. Az egyre-másra voksoló országban szokatlanul magas, 55,9 százalékos részvétel mellett a szavazásra jogosultak 54,6 százaléka mondott igent arra, hogy az alpesi ország csatlakozzék a schengeni-dublini megállapodáshoz. S mivel a csatlakozás ellenzői, elsősorban a parlamentben legerősebb Néppárt (SVP) és a Svájc hagyományőrzésén harcoló Auns nevű mozgalom a schengeni megállapodás ügyét az EU-hoz való csatlakozás kérdésévé duzzasztotta, az egyértelmű igen válasz is többet ér a schengeni kérdésnél.

A szokásos koreográfiát amúgy követte a szavazatok eloszlása, az ország modernebb, francia nyelvű nyugati és a német ajkú konzervatívabb keleti fele közötti határ, az úgynevezett Rösti-Graben ezúttal is kettészelte az országot az igenek és a nemek tekintetében. De Kelet-Svájc egészével és az olasz ajkú Ticino kantonnal ellentétben Zürich, Bern és Zug lakossága is áldását adta a csatlakozásra.

Ha Franciaországban és Hollandiában az előző héten nem szavazták volna le az EU-alkotmányt, akkor eleve készpénznek lehetett volna venni, hogy a svájciak megszavazzák a megállapodást. A schengeni övezeten belüli szabad, gyakorlatilag útlevélmentes személyi közlekedés a rendkívül nyitott Svájcnak is fontos, hogy mennyire rossz az ellenkezője, abból tavaly tavasszal leckét adtak a németek, akik a közös határon órákon át feltartották a Svájcba hazatérőket irataik ellenőrzése ürügyén. Sürgette a szabadabb közlekedés lehetőségét a svájci gazdaság és az idegenforgalom is, ez utóbbi különösen fontosnak tartotta, hogy a megállapodáshoz csatlakozva a rövid távú, három hónapra érvényes schengeni vízum hatályát kiterjesztik Svájcra is, azaz az Európában "csavargó" turisták immár akadálytalanul oda is elutazhassanak. De a svájci biztonsági szervezetek is akarták, hogy részesei lehessenek a schengeni információs rendszernek (SIS), amelynek révén immár Svájc sem nyújt elbújási lehetőséget a rendszer alapján körözött bűnözőknek. Mindazonáltal az ország nem lépett be az EU vámuniójába, a vámtisztviselők változatlanul végzik munkájukat.

A kormány nevében Samuel Schmidt államelnök üdvözölte a nép döntését, amit annak a Christoph Blocher igazságügyi és rendőrminiszternek kell átvinnie a gyakorlatba, aki az SVP meghatározó politikusaként, egyszersmind az Auns megalapítójaként nyíltan érvelt a csatlakozás ellen. A folyamat hosszúnak ígérkezik, csak 2008-ban realizálódik, addig ugyanis Svájcnak saját információs rendszert kell kiépítenie, és ezt csatlakoztatnia a schengeni-dublini adatbankhoz.