Oszama már a spájzban volt
George Bush, az Egyesült Államok elnöke 2001. augusztus 7-én, kedden piros trikóban, fehér nadrágban golfozni indult texasi farmjáról - ahol éppen harmincnapos szabadságát töltötte - a szomszédos countryklubba. Ezenközben crawfordi dolgozószobája asztalán már 24 órája ott hevert a titkosszolgálatok kizárólag az elnök számára készített augusztus 6-ai napi jelentése (washingtoni zsargonban: PDB), amely ezúttal ezt a címet viselte: "Bin Laden eltökélt szándéka, hogy lesújtson az Egyesült Államokban." Ebből az elnök megtudhatta - vagy ha nem olvasta, a lényeget elmondta neki telefonon nemzetbiztonsági tanácsadója, Condoleezza Rice -, hogy Bin Laden több forrás szerint is terrortámadásra készül az Egyesült Államokban, hívei követni akarják a New York-i Világkereskedelmi Központban 1993-ban robbantó Ramzi Juszef példáját. Noha több merényletkísérletét időközben az amerikai hatóságok leleplezték, Bin Laden olyan ember - írja a PDB -, akinek nem szegi kedvét a kudarc. A kenyai és a tanzániai amerikai követség felrobbantását 1993-ban kezdte tervezgetni, 1997-ben több társát elkapták, 1998-ban mégis megcsinálta. Szervezetének, az al-Káidának pedig immár amerikai állampolgárok is tagjai - tartalmazza egyebek között a szigorúan titkos, másfél oldalas dokumentum.
Noha szeptember 11-éig - az Amerikát valaha ért legsúlyosabb, 3 ezer halálos áldozatot követelő, a világkapitalizmus szimbólumát leromboló és a világ legerősebb hadseregének központját súlyosan megrongáló terrortámadásig - akkor már csak 35 nap volt hátra, George Bush mit sem érzékelt a veszélyből. Nem szakította meg szabadságát, nem hívott össze válságstábot, hanem, mint említettük, jó hangulatban golfozni indult.
A hét végi amerikai lapok beszámolói alapján sokan a fenti összefüggésben értelmezték most ezt a bizonyos, 2001. augusztus 6-ai PDB-t, melyet a Fehér Ház a szeptember 11-e előzményeit vizsgáló bizottság kérésére nagyszombaton hozott nyilvánosságra.
De létezik egy másik olvasat is - ezt a Bush-kormány ajánlja az amerikai népnek azóta, hogy csütörtöki bizottsági meghallgatásán "Condi"-ból kipasszírozták az akkor még titkos dokumentum címét. E szerint George Bush, több nyugtalanító mozzanatról értesülve, 2001 nyarán utasította a titkosszolgálatokat, állítsanak össze neki egy jelentést a terrorveszélyről. A válaszként kapott, augusztus 6-ai PDB-ben szereplő információk zömmel az 1990-es évekből származnak, gyakorlatilag alig van közöttük olyan, amit egy, a terrorizmus iránt érdeklődő szorgalmas tévénéző vagy újságolvasó akkoriban ne tudhatott volna. A PDB szerint például Bin Laden már harmadik éve ígérgette, hogy visszavág Washingtonnak, amiért az a két amerikai nagykövetség ellen intézett bombatámadására adott válaszként cirkálórakétákkal lőtte az ő afganisztáni bázisait, és ehhez képest még egy karcolást sem ejtett az Egyesült Államokon (embereinek csak Jemenben sikerült bombával lyukat ütni egy amerikai hadihajón). Az amerikai titkosszolgálatok viszont sikerrel leplezték le 1999-ben több - egyebek között a Los Angeles-i repülőtér elleni - támadási kísérletét. Az FBI most is - szól a 2001. augusztus 6-ai PDB - hetven, Bin Ladenhez köthető ügyben vizsgálódik. Rajta van azon a nyomon is, mely szerint 2001 májusában valaki arról tájékoztatta az Egyesült Államok egyesült arab emirátusokbeli követségét, hogy Bin Laden emberei robbantani akarnak valahol Amerikában.
Valakik talán készülnek valamire valahol, de titkosszolgálataim teszik a dolgukat, s ha kell, időben lecsapnak - állapíthatta meg az elnök augusztus 6-án, és másnap jó hangulatban golfozni indult.
Talán sosem derül ki, hogy a két történetből melyik igaz. Persze - ahogy azt Kuroszava A vihar kapujában című filmje annak idején sugallta - egy történetnek több, egymásnak ellentmondó értelmezése is igaz lehet egyszerre. George Bushon azonban ez a filozofikus bölcsesség aligha segít. A terrorellenes háború hőseként már biztosan nem nyerheti meg a novemberi elnökválasztást.
RÉTI PÁL
(A szerző a HVG washingtoni tudósítója)
