HVG

Nagy-Budapest 1950-ben történt "megalapítása" óta még nem éltek olyan kevesen a fővárosban, mint jelenleg: az ország központjának lakossága az utóbbi hat évtizedben tavaly csökkent először 1,7 millió alá - derült ki a nemrég a boltokba került 2005-ös Magyar Statisztikai Zsebkönyvből. A budapestiek száma a tavalyelőtti 1,705 millióról tavaly egészen pontosan 1,697 millióra esett vissza a KSH adatai szerint. A főváros 1990 óta gyakorlatilag minden hetedik polgárát elvesztette, nagyobbrészt a Budapestről történt kitelepülés, kisebbrészt a természetes fogyás következtében (vagyis mert a halálesetek száma meghaladja a születésekét). A 18 hazai megyeszékhely közül 15 településen a múlt évben ugyancsak folytatódott a demográfiai leépülés, mindössze három vidéki centrumnak, Szegednek, Kecskemétnek és Sopronnak volt 2005-ben valamivel több lakója, mint 2004-ben. A lélekszámcsökkenés mértéke ugyanezen időszak alatt Miskolcon (2508 fő), Pécsett (1092) és Salgótarjánban (512) volt a legerőteljesebb. A rendszerváltás óta a népességfogyás tempója ugyancsak Borsod központjában volt a legdrasztikusabb: Miskolcon lényegében megtizedelődött (21 ezer fővel csökkent) másfél évtized alatt a lakosság. Az egykori acélváros lélekszáma egyébként 1949 és 1980 között először csaknem a duplájára (110 ezerről 203 ezerre) ugrott, majd az utóbbi negyed évszázadban közel 30 ezerrel (176 ezerre) visszaesett. Az 1950-es években Miskolc a legnépesebb vidéki város címet is elhódította Debrecentől, ám Hajdú-Bihar fővárosa, a jelenleg 204 ezer lakosú Debrecen még 1986-ban visszaszerezte azt az északi vetélytárstól. Százezernél népesebb vidéki településből 1949-ben még csak három volt az országban (Debrecen, Miskolc, Szeged), azóta további öt megyeszékhely (Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár) is bekerült a legnagyobbak közé.